Vígh Árpád: A székely szavak helyes használata – Tamási Áron irodalmi nyelve
könyvbemutató

Meghívott: Dr. Vígh Árpád, egyetemi tanár

Tamási Áronnal kapcsolatban notórius tévedés volt hosszú időn át azt állítani, hogy ő tájnyelven írt. Az író hiába szögezte le már a kezdet kezdetén – 1925-ben –, hogy ő a magyar nyelv családjához tartozó irodalmi székely nyelvet kívánja meghonosítani azzal a céllal, hogy ez a nyelv „ne csupán a fiókban zengjen”, ez a köztudatba sokáig nemigen ment át. Sok évtizedes küzdelem következett, melyet a székely világ nyelvileg is adekvát kifejezésének megteremtéséért folytatott, egyre gondosabb szelektálással a sajátosan népi elemek között, a közérthetőségre az idők folyamán mind jobban ügyelve. Ez a hol kicsit kedvező, hol nagyon kedvezőtlen történelmi körülmények között, megannyi kompromisszum árán végigjárt út összes műveinek ismeretében nyilvánvalóan eredményesnek mondható, még ha néhány korai dicsérő és biztató szó mellett sok köszönet nem is járt érte. Nagyjából száz éve immár, hogy a nemzetszakadás rémével riogatják azokat, akik csupán a magyar irodalmi nyelv kerek egészen belül egy különös tartalmat a neki megfelelő külsőbe szerették volna öltöztetni. Tamási az Erdélyről és különösen a Székelyföldről való megszólalás lényegét mindvégig a hozzá illő, belőle fakadó kifejezési mód megtalálásában kereste. Egy alkalommal a transzilvánizmusról nyilatkozva mondta erről az irányzatról: „A transzilvánizmus pedig számomra nem jelenti azt az írói magatartást, amikor valakinek csak olyan mondanivalói vannak, amelyeket kizárólag erdélyi ember mondhat erdélyi földről. Hanem mindenekelőtt és mindenekfelett formát. A művészi alkotás gondolkodásmódját és hanghordozását”. A Vadrózsa ágá-ban pedig, még nem sokkal halála előtt is felemlegeti háborgását azon, hogy egyesek szeretnék különválasztani az „akarnok erdélyi irodalmat a művészi törekvésű magyarországitól”, holott – mint mondja –, ő csupán „a mondanivaló és a művészi forma összhangját” kereste egész életében. Szellemi tisztességnek nevezi ezt a gerinces kiállást a maga világa mellett, ebben lelte örömét, mint ahogy ezt egyik „jégtörő” gondolatában így öntötte veretes szavakba: „Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, aminek tisztaságában és igazságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.”
(Dr. Vígh Árpád)

Időtartam: 60 perc
Ajánlott életkor: 12+

A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. 

Helyfoglalás érkezési sorrendben. 

Kérjük, olvassa el https://magyarsaghaza.net/wp-content/uploads/2023/03/Adatkezelesi_Tajekoztato_Kivonat_Rendezveny_Regisztracio_Magyarsag_Haza_Nonprofit_Kft_220823.pdf linken található Adatkezelési Tájékoztatónkat!