Mi, magyarok – 17 ország, 53 film  
Titkos nyelvünk, a néptánc

Paládi Kovács Krisztina néptáncoktató portréja (Nagy-Britannia, Adorján Botond filmje) 

Időtartam: 60 perc  
Ajánlott életkor: 12+ 

Magyarság Háza Galéria 
1051 Budapest, Nádor u. 17. 
2024. január 23. (kedd), 18:00 

A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

Lehet-e a Covid alatt magyar népi táncot tanítani és táncolni, hiszen a magyar néptánc közösségi műfaj, nehéz elkülönülten művelni? – Nehezen, de megoldható. 

Lehet-e magyar népi táncot gendersemlegesen táncolni? – Nem megoldható. 

Krisztina a néptánccal tizennyolc éves korában került igazán közeli kapcsolatba. Tímár Sándor, aki akkor az Állami Népi Együttes vezetője volt, meghirdetett egy előkészítőt, ahová felvételt nyert, és egy éven át tanult. Megismerte a Csillagszemű módszert, amit most már Angliában ő is tanít. Nem került be az Állami Népi Együttesbe, mert – főleg a család hatására – jogi egyetemen folytatta tanulmányait, a korábbi néptánctanulás azonban nagyban meghatározta a további életét. 

Férje munkája miatt először Görögországba, majd Angliába költöztek, Krisztina föladta a jogi karriert. Görögországban – egy magyar kiadó felkérésére – írt egy speciális görög útikönyvet, amelyben a görögországi magyar vonatkozások is szerepeltek. Ugyanott született egy fia és egy lánya, akik mára már parádés táncosokká váltak.  Angliában Guildfordban telepedtek le.  Bekerült fia általános iskolájába, jelenleg – különböző munkakörök után – kreatív fejlesztő órákat tart, melyeknek része a magyar néptánc is. Az iskolai munka mellett alapított egy néptánccsoportot is, ahol a Csillagszemű módszerrel tanít. 

A születésnapi ünnepségen megkérdezte a gyerekeket, mi jut eszükbe a népi tánc kifejezésről. Röpködtek a pozitív jelzők. Boldogság, barátság, közösség – többek között ezeket a szavakat említették a gyerekek. A népi tánc nem csak mozdulatsor, technika, hanem hatalmas közösségteremtő és identitásképző ereje van. Sokkal magabiztosabb az az ember, aki tudja, honnan jön, mik a gyökerei, mint az, aki ennek az ismeretnek híján van. 

Krisztinától megkérdezték, miért hangsúlyozza a tánc folyamán a női és a férfi szerepeket, nem lehet-e gendersemlegesen magyar népi táncot járni. Ez teljesen lehetetlen, mondja, mert ebben a táncban a férfierő és a női finomság kiegészíti egymást – adottak a szerepek, ahogyan ez a népi kultúrából jön évszázadok óta. 

Kérjük, olvassa el https://magyarsaghaza.net/wp-content/uploads/2023/03/Adatkezelesi_Tajekoztato_Kivonat_Rendezveny_Regisztracio_Magyarsag_Haza_Nonprofit_Kft_220823.pdf linken található Adatkezelési Tájékoztatónkat!