Magyarság Háza Galéria, 1051 Budapest, Nádor utca 17.   |   Rendezvényszervezés: + 36 1 795 66 06

A Magyarság Háza programjaira az előzetes regisztráció javasolt. Kérjük, hogy a regisztráció megkezdéséhez kattintson a kiválasztott programra! Tartalmas időtöltést kívánunk!

A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJA

15nov.18:0019:00A MAGYAR SZÓRVÁNY NAPJAKözösséget kell építeni! – Dr. Szőke Anna vajdasági néprajzkutató, pedagógus előadása Magyarság Háza Galéria, 1051 Budapest, Nádor u. 17.

Regisztráció

Jelentkezés lezárva

Esemény részletei

Közösséget kell építeni!
Dr. Szőke Anna vajdasági néprajzkutató, pedagógus előadása

Időtartam: 60 perc  
Ajánlott életkor: 12+  
  
Magyarság Háza Galéria  
1051 Budapest, Nádor u. 17.  
2024. november 15. (péntek), 18:00

A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy amennyiben nem áll módjukban részt venni az adott programon, úgy ezt a változást szíveskedjenek előzetesen írásban jelezni (https://magyarsaghaza.net/kapcsolat/). Ellenkező esetben 3 (három) elmulasztott rendezvényt követő 90 napon belül nincs lehetőség érvényes regisztrációra az adott e-mail címmel (címekkel) és/vagy névvel (nevekkel).
Megértésüket köszönjük. (Bővebb információ: Adatkezelési Tájékoztató Kivonat.)

Mikor kerültek a szórványban élő magyarok a mára szórványterületté váló településekre? Rövid történelmi ismertető térképekkel kiegészítve. 
A bánsági magyarok zöme akkor hagyta el korábbi hazáját, amikor az Alföldre jellemző újkori földrajzi folyamatok kibontakoztak, de az új helyen ennek esetleg még nem voltak meg a feltételei. A telepesek nagy része az anyatelepülések szegényebb rétegeiből került ki. Tárgyi emlékeket kevésbé tudtak magukkal hozni, szellemi értékeket annál többet. 
Szellemi értékeik fennmaradását viszont az azóta konzerválódott környezet eredményezte. Például temetkezési szokásaikban viszonylag nagyszámú archaikus jelenséget, képzetet őriznek. Ezek előfordulási jegyei a múltban a hontalanságba, az idegenbe került emberek számára a ragaszkodást jelentette az ősi formákhoz. 
A családok nemzeti önazonosság-tudatának kontinuitását a közelmúltig a hagyományok és a valláshoz való kötődés átörökítése biztosította. Ha a falu elszármazottjai közül valaki vidéken meghal, megszólaltatják a lélekharangot. A lélekharangra mindenki odafigyel és ilyenkor felidézik az illető személy jellemét, múltját. 
Különös világ ez!

A fotó Dr. Szőke Anna felvétele

Kérjük, olvassa el Általános Adatkezelési Tájékoztatónkat!

Időpont

2024. november 15. 18:00 - 19:00

Helyszín

Magyarság Háza Galéria

1051 Budapest, Nádor u. 17.