Magyarság Háza Galéria, 1051 Budapest, Nádor utca 17.   |   Rendezvényszervezés: + 36 1 795 66 06

A Magyarság Háza programjaira az előzetes regisztráció javasolt. Kérjük, hogy a regisztráció megkezdéséhez kattintson a kiválasztott programra! Tartalmas időtöltést kívánunk!

Találkozások a Tamási Áron téren, két kerítéskiállítás között középen

Ha jobbra nézek, közvetlenül a nagy író nyughelye mellett, a sírját szegélyező kerítésen a Magyarság Háza és a Magyar Művészeti Akadémia közös, Tamási Áron életét és munkásságát ismertető kiállítását látom.

Ha balra nézek, az Ábel Bölcsője Panzió kerítésén Jakab Emil farkaslaki fotósnak a tizenkét évvel ezelőtt itt állított Trianon-emlékműről készült alkotássorozatát látom.

Két kerítéskiállítás egymással szemben.

Közöttük állok én.

Itt Trianon, ott Tamási. Itt Tamási, ott Trianon.

„Énlaka felett a Firtos lova hátán lehajtott fővel elaludt a Gondviselés. A havasi faluk háta mögött az égnek egy zord gondolata beléhullott az erdők méhébe, s rá felzúgott a csend. S felébredtek a fák, a víz és minden ékessége a földnek. Kesergő szellemek jeget sírtak a fellegek hátán…” – öntötte szavakba mélységes fájdalmát, a magyarságot ért iszonyú csapás miatti bánatát Tamási.

„Nem kell szomorkodni az évfordulón, hiszen hitében, nemzettudatában megerősödött a magyarság, és így ünnepli az összetartozást az egész Kárpát-medencében” – hangzottak Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármesterének biztató szavai 102 évvel később, 2022. június 5-én a nemzeti összetartozás napi megemlékezésen.

Itt Trianon, ott Tamási.

Középen egy emlékmű. Már-már szinte megszólal, mégpedig Tamási hangján:

„Ne mondják, hogy kevesen vagyunk, mert élőkben is érték és erő az a tömeg, amely nyelvben és érzésben magyarnak vallja ezen a földön magát. De a halottaink, akik e földön bárhogyan éltek és bármiért éltek: azok is mind bennünk és közöttünk vannak! Jó érezni és az érzés bizonyosságán tudni, hogy mindnyájan egyek vagyunk ebben a vezérlő gondolatban. S ha érezzük és valljuk ezt, abban a pillanatban hűségre kötelez közösségi életünkkel szemben, s hűségre kötelez történelmünkre vonatkozólag s mindazokat illetőleg, akik ezen a földön az anyanyelv szent jogáért és a népek építő békességéért küzdöttek” (Mind magyarok vagyunk!).

Versailles, Európa, Világ, hallod? Mi mind magyarok vagyunk!

***

„Sikerült megráznunk magunkat” – Áll Erdély első Trianon-emlékműve

Erdély keleti csücskében, Székelyföld szívében, Marosvásárhelytől nyolcvan, Szovátától harminchat, de még Székelyudvarhely előtt tíz kilométerre, Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán, az író síremlékének közvetlen szomszédságában, a Millenniumi Emlékparkban, a tizenhárom aradi vértanú emlékére állított kopjafák között avatták fel 2010. június 6-án Erdély első trianoni emlékművét. „Végre valahára sikerült megráznunk magunkat és jóvátenni valamit a XX. század legnagyobb magyar tragédiájából” – mondta megnyitószavaiban Albert Mátyás, a község akkori polgármestere a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó akkori megemlékezésen. Az ünnepi szentmisét, úrnapi körmenetet és az Apostoli kettőskereszt-emlékmű leleplezését magában foglaló esemény főszónoka Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, a Magyar Országgyűlés képviselője, későbbi elnöke volt. Beszédében úgy fogalmazott: „El kell vetnünk azt a szemléletet, amely a nemzetpolitika fogalmát leszűkítette az úgynevezett határon túli magyar közösségek iránti felelősségvállalás kérdéseire. Be kell látnunk, hogy nincs határon túli és határon inneni magyarság, csak egy magyar világ, egy magyar nemzet létezik, amelynek határokon átívelő gyakorlati újraegyesítésének nincs a XXI. század egységesedő Európájához méltó demokratikus alternatívája.”

Erdély első Trianon-emlékműve, a Gordon-hegyről lehozott több mint tíztonnás terméskő-talapzaton álló öt méter magas Apostoli kettőskereszt Farkaslaka lakosainak kezdeményezésére készült és kizárólag farkaslaki kötődésű, valamint községbeli – szentléleki, malomfalvi – kivitelezők munkáját dicséri: az alkotás tervezője a Farkaslakán született, Magyarországon élő Jakab Csaba építőművész, a cserefából faragott kettőskereszt a szintén farkaslaki Jakab Albert és Jakab Antal fafafaragók munkája. A falu ingyen, kalákában rendezte a terepet, betonozott, végezte a kétkezi munkát. Hadnagy Géza adta a rönköt, Jakab Zoltán a kereszt kivágott faelemeit. Tamás Albert és fia készítette a kovácsoltvas-tartó- és -díszítőelemeket. Az avatáson Albert Mátyás polgármester is megjegyezte: „A cserefa is itthoni és a 10–15 tonnás terméskő is a Gordon oldalából való.” Az emlékművet Kövér László, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke és Albert Mátyás polgármester leplezte le, majd Forró László, a Királyhágómelléki Református Kerület előadó tanácsosa, Solymosi Alpár, a csíkszeredai unitárius egyházközség lelkésze és Balázs Károly farkaslaki plébános áldotta meg.

Erdély első Trianon-emlékműve pusztán önmagában is méltán követelhetne helyet magának Tamási-túránk egyik állomásaként, ám van még egy apropója annak, hogy kicsit hosszabban elidőztünk mellette: az emlékmű Farkaslakán a Tamási Áron téren áll, a 645. szám alatt!

Ábel Bölcsője Panzió – „A vendégeink egyben a barátaink is”

Közvetlenül a Trianon-emlékmű mellett pedig, a Tamási Áron tér 647. szám alatt találjuk az Ábel Bölcsője Panziót! Már a neve is beszédes! Hát még a kapuja! Abba egy Tamási Áron-gondolatot is belefaragott 2010-ben az alkotó, mégpedig azt, hogy: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.” A kapun lévő másik idézet Nyirő Józseftől származik és így szól: „A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyében újat teremt, mert az a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében; élővé válik azáltal, hogy a székely a lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és az Isten nevét vési rá szelíd és áhítatos betűkkel.” A panzió weboldalán pedig egy Wass Albert-idézettel találkozunk. Így hangzik: „Erdély az emberi lélek virágoskertje, melynek békés és szelíd összhangját megérzi az átutazó, s örömét leli benne.”

Ez a szemlélet és hangulat tükröződik a zöldövezetben, könnyen megközelíthető helyen álló, családias hangulatú, igényes, 14 szobával és 13 fürdőszobával, 50-60 férőhelyes étkezővel rendelkező, egyidejűleg 50 fő elszállásolására alkalmas vendégfogadóhely, külső és belső megjelenésében egyaránt. A főút zaját nagy parkoló és szomorúfüzekkel szegélyezett nyárikert zárja el. A panorámás kert grillezésre, bográcsozásra is lehetőséget nyújt. A tulajdonosok a székely és magyar konyha legjavából igény szerint ízletes és bőséges reggelit és estebédet kínálnak, ami a hangulatos ebédlőben vagy akár a szabadban is elfogyasztható.

A vendégek mindezeken túlmenően programszervezés terén is számíthatnak a Jakab házaspár, Emil és Gabriella segítségére, szükség esetén autóbuszos csoportok kirándulását is megszervezik.

Konkrét ajánlataikban a következők szerepelnek: három nap fölötti tartózkodás esetén zenés-táncos mulatságot rendeznek; ünnepek alkalmával és nagyobb csoportok részére zenés mulatságot szerveznek és ünnepi menüt szolgálnak fel; népi mesterségek megtekintésében is segítséget nyújtanak, lehetővé téve például a betekintést Jakab Antal fafaragó műhelyébe. Ajándéktárgyak vásárlására is van helyben lehetőség. Igény szerint közös gyalogtúrára, esztenalátogatásra, gombászásra, szekerezésre, dzsiptúrára, télen szánkózásra is lehetőséget biztosítanak. Félpanziós ellátás esetén farkaslaki szilvapálinkát és fatüzelésű kemencében sült házikenyeret, valamint házitejet kóstoltatnak. „A vándor, ki nálunk megpihenni, szórakozni vágyik, talál lehetőséget. A közös programoktól, kirándulásoktól sem zárkózunk el, mert a vendégeink egyben a barátaink is” – mondják. Lám, érdemes az aktív és passzív pihenésre, kikapcsolódásra egyaránt kiválóan alkalmas farkaslaki szálláshelyet felkeresni, és ez bármikor megtehető, hiszen egész évben szeretettel várják és fogadják a vendégeket.

A pillanatot megragadó fotográfus: Jakab Emil

Az udvarán Tamás Áron-mellszoborral is büszkélkedő Ábel Bölcsője Panzió okkal követelhetne magának önálló helyet Tamási-túránk másik állomásaként, ám van még néhány apropója annak, hogy kicsit alaposabban körülnéztünk-jártunk itt, és ez nem más, mint Jakab Emil személye.

Tudta az Olvasó, hogy a panzió udvarán lévő Tamási Áron-mellszobrot ő készítette? És hogy fotográfus is? És hogy az ő gyönyörű felvételeit láthatjuk többek között a Tamási Áron nyomában Farkaslakán – Tamási Áron-idézetek Jakab Emil fotóival című, 2018-ban megjelent exkluzív albumban is? És hogy egyik alkotása a csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartó Székely Gyors – Csíksomlyó Expressz vonatot húzó „Tamási Áron-mozdonyra” is felkerült? Erről a Hargita Népe is beszámolt Elismerés és büszkeség című cikkében. Ebből tudtuk meg, hogy Jakab Emil főleg szabadidejében, hobbiként műveli immár több évtizede a fényképezés mesterségét, a 2021-ben megjelent Tamási Áronról szóló könyvben is több fotója látható illusztrációként, köztük az a farkaslaki tájkép is, amelynek egy kiemelt részlete két méter hosszúságban és fekete-fehérben volt látható a zarándokvonat mozdonyán. „Óriási meglepetés volt számomra, amikor megtudtam a jó hírt, ugyanakkor hatalmas megtiszteltetésnek érzem, büszkeséggel tölt el, hiszen ilyen nem mindennap történik az emberrel” – nyilatkozta Hadnagy Évának Jakab Emil. Hozzátette, mindezt hatalmas elismerésként éli meg, hiszen ez akár egy mozgó kiállításnak is felfogható. Elmondta azt is: a mozdony díszítésére felhasznált fénykép nem a legújabb felvételei közül származik, legalább tíz éve készítette a Baknya-tetőről egy nyári napon, és az elterülő búzamezőt is belekomponálta, a háttérben pedig a völgyben fekvő falu látható. „Nagyon sokat köszönhet Farkaslaka Tamási Áronnak, aki az egész világban hírét vitte a településnek. Most rajtunk a sor, hogy mi is megőrizzük és továbbvigyük ezt a hírnevet” – fogalmazott az interjúban Jakab Emil.

Az Ábel Bölcsője Panziót feleségével együtt vezető Jakab Emil – továbbidézve a Hargita Népe cikkét – gyermekkorában sokat rajzolt, festett és családjában is számos művész van. A vászont azonban egy idő után fényképezőgépre cserélte, a fotózásban igyekszik azóta is kibontakozni. „A pillanatot megragadni ebben a gyors, rohanó világban, és megmutatni másoknak, ez a fő célom. Úgy gondolom, ebben ki tudom élni magam, megtaláltam az alkotás örömét ezáltal” – mondja. 2013-ban elindította a Farkaslaka képekben című Facebook-oldalt, amelynek azóta közel tízezer követője van, akik állandó elismeréssel méltatják munkáját. Mostanra már szinte elvárás, hogy fotóriportot készítsen minden iskolai, egyházi és önkormányzati eseményről, ami a településen zajlik. „Úgy gondolom, hogy munkám jó szolgálatára van közösségünknek. Rengeteg biztatást, elismerést kapok, ami nem kimondottan csak nekem szól, hanem a Farkaslakán megtartott eseményeknek, mert van, amit fotózni és publikálni. Ha nem lenne, akkor lehetnék bármilyen tehetséges és lehetne bármilyen felszerelésem, nem érne semmit” – magyarázta a hivatkozott cikkben a fotós. Mindezek mellett már több fotókiállítása is volt Farkaslakán és a magyarországi Lengyeltótiban. 2020-ban a YouPic világhírű fotós közösségi oldal is felfigyelt munkájára.

A panzióval szomszédos Trianon-emlékműről készült alkotásait pedig kerítéskiállításon tekinthették meg mindazok, akik 2022 nyarán Farkaslakán a Tamási Áron téren jártak.

***

Három magyarországi rendszámú kirándulóbusz áll az író nyughelye előtt az út menti parkolóban és most megérkezett egy negyedik is. Iskoláscsoportok állják körül Hunnia fiának sírját, a következő most száll le a buszról éppen. Biztosan a Határtalanul Program keretében jöttek el ide. De jó is látni őket itt! A Trianon-emlékmű körüli padok egyikén még egy kicsit elnézegetem színes sokadalmukat, és örvendezem nekik, mielőtt Tamási keresztelésének és búcsúztatásának színhelyére, a Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomba betérnék.

Varga Gabriella