Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia – a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével – esszé és novella írására nyáron pályázatot hirdetett. Szeptember 30-ig lehetett jelentkezni rá olyan, korábban sehol nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt művekkel, amelyek kapcsolódnak az író életművéhez. Az esszé kategóriába beküldött, legfeljebb 33 000 karakter terjedelmű művek tárgya lehetett Tamási Áron élete, életműve, alkotói munkássága, szerepe és helye a XX. század prózairodalmában, sajátos nyelvi világa, recepciója, hatása a mai magyar irodalomra, színház- és filmművészetre. Novella kategóriában szintén maximum 33 000 karakter terjedelmű elbeszéléseket, novellákat, rövidprózákat vártak, amelyek akár tematikájukban, akár nyelvi sajátosságaikban, akár más poétikai eszközeikben, akár helyszínüket tekintve (Székelyföld, Amerika stb.) kötődnek Tamási Áron életművéhez. A jeligés felhívásra 16 esszé és 115 novella érkezett. A 131 pályázó közül 25-en a határon túlról küldték el írásukat. A szakmai zsűri elnöke Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA rendes tagja, további tagjai pedig Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, az MMA levelező tagja; Gere Zsolt irodalomtörténész, egyetemi adjunktus; Győrffy Ákos József Attila-díjas költő; Jámborné Balog Tünde József Attila-díjas író és Végh Attila József Attila-díjas költő, filozófus, esszéista volt. Az ünnepi díjátadást 2022. november 16-án tartották a Pesti Vigadó Makovecz termében. Dr. Richly Gábor, az MMA főtitkára köszöntőjének felolvasása után Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin, valamint A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke, az emlékév projektvezetője mondott beszédet. A díjátadón fellépett Szokolay Dongó Balázs zenész és Turi Bálint színművész, az est házigazdája Takács Bence előadóművész volt. A nyertes pályaműveket mindkét kategóriában pénzjutalommal is honorálták: az első helyezettet 500 000, a másodikat 300 000, a harmadikat 150 000 forinttal. A díjakat Mezey Katalin, A. Szabó Magda, Erős Kinga és Szentmártoni János adta át.
Esszé kategóriában I. díjat dr. Vitéz Ferenc Közlésforma, stílus és narráció költői „vegytana”. „Szembefordított tükrök”: a külső és belső valóság megsokszorozása Tamási Áron novelláiban című tanulmánya nyert. A II. díjat Hernády Judit Népiség és a lélek válsága: Természetszemlélet és hitélmény Tamási Áron írói világában; a III. díjat pedig Paták Balázs Farkaslakától Farkaslakáig. Tamási Áron életműve legényhősei szemszögéből című munkának ítélte oda a szakmai zsűri. A Tamási Áron Közhasznú Alapítvány különdíjában Turiákné Komsa Gabriella Mítosz-újraértelmezések Tamási Áron novelláiban című munkája részesült.
Novella kategóriában az I. díjat Paál Zsolt Éhező földek; a II. díjat Hegedűs Imre János Kicsi szellem kalandjai égen, földön; a III. díjat pedig Cristian Blanka Ördögnyargalás a Hargitán című novellája nyerte el, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány különdíját Ircsik Vilmos Gödrök című pályaműve, az Írók Alapítványa különdíját pedig Gerencsér Rózsa Megszületett a gyász idején című novellája érdemelte ki.
A legjobb írásokat a közeljövőben antológiában is megjelentetik.
De miért mondtuk el ezt ilyen részletesen és miért vastagítottuk ki Paál Zsolt nevét? Azért, mert a Magyar Művészeti Akadémia novellapályázatának nyertese nem más, mint a kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda tanára!
A több diplomával, jelentős irodalmi, filozófiai, zenei és kultúrtörténeti ismeretekkel rendelkező Paál Zsolt drámapedagógiai és tehetséggondozó tevékenységét, publikációit sokan ismerik és elismerik Kiskunmajsán. Kimagasló érdemei vannak a nemzeti hagyományok őrzése érdekében írt és rendezett városi szintű ünnepségek szervezésében, a színjátszás terén, nem kevésbé a tanulók vers- és prózamondó versenyekre való felkészítésében. Az általa felkészített tanulók életkorukat meghazudtoló érettséggel tolmácsolt előadását számtalan körzeti, megyei, regionális, sőt országos versenyen jutalmazták dobogós helyezésekkel. Példás tehetséggondozásáért és az intézmény kulturális programjainak, ünnepségeinek szervezésében nyújtott tevékenységéért Paál Zsolt tanár már 2001-ben Szent Gellért-díjban részesült, valamint kimagasló pedagógiai munkásságáért Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, az intézmény felterjesztése alapján, 2017. május 15-én Kunszt József-díjjal is kitüntette. Paál József tudását és elért eredményeit kollégái, tanulói és volt növendékei egyaránt nagyra becsülik.
Kicsit továbblépve a Szent Gellért Iskolától, a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium történetében is felfedezhető egy érdekesség, mégpedig az 1977-es esztendőnél, amelyről többek között ezt emelik ki: „Állandósulnak a színjátszó köri előadások, legtöbbször Tamási Áron-színműveket játszanak a diákok.”
És ez még nem minden! 1979. április 18-én Tamási Áron Csalóka szivárvány című művét mutatta be egy műkedvelő színházi társulat Kiskunmajsán és az eseménynek díszvendége volt Tamási Gáspár, az író testvéröccse – maga is író, nép emlékíró –, aki ugyanazon év májusában a kiskunmajsai Városi Könyvtárnak ismét vendége volt!
Szóba hozzuk még azt is, hogy 2018. április 13–18. között Kiskunhalason a Klasszikus Erdélyi Magyar Irodalom Kárpát-medencei Prózafelolvasó Versenyen, ahol a középiskolások kategóriájában indulók Tamási Áron Rügyek és reménység című novellagyűjteményéből olvastak fel részleteket, első helyezést Tabajdi Anna, második helyezést pedig Fejes Fanni ért el, mindketten a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium diákjai!
Aki tehát Majsán Tamásit keres, találni fog: színműben, novellában, könyvtárban, vetélkedőben, utcában, sőt eseményben is. Nem is olyan régen, 2022. szeptember 29-én történt például, hogy nagyszabású ünnepség keretében átadták az 5411 jelű út Kiskunmajsát Kömpöccel összekötő szakaszát, amellyel Kistelek és az M5-ös autópálya is immár biztonságosabb módon közelíthető meg a kistérség lakói számára. A József Attila Művelődési Ház előtt megtartott ünnepélyes átadón Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője így fogalmazott: „Két esztendővel ezelőtt minden küzdelem ellenére egyértelműbbnek tűnt, hogy mi várható a jövőben, ezzel szemben ma már a jövő sem a régi, ma nehezebb megmondani, milyen jövő vár a fiatalokra 20-30 év múlva. Ma csak a magunk erejében lehetünk biztosak. Az útravaló nem lehet más, mint a helyi közösségi összefogás. Egymásba kell kapaszkodnunk, a családjainkba, a kisközösségekbe, az egyházi közösségekbe, az egyesületekbe, az önkormányzatokba. Összekapaszkodva a legnagyobb drámából is kijöttünk győztesen, ez segíthet napjainkban is.” Beszédét Tamási Áron szavaival zárta, ezt fűzve hozzá: „»A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.« Kötelességtudó emberek irányítják választókerületem önkormányzatait, közösségeit, egyházait, ebbe lehet igazán kapaszkodni, ehhez kapunk segítséget a kormányzattól, a Jóistentől, egymástól.”
Kiskunmajsán a város keleti szélén, ahol a Majsa-Szanki-főcsatorna és a Nagyrét ökológiai folyosója a lakóterülettel határos, a Lakatosüzem közelében lévő, az Ipari park útra merőleges és a Mező utcával párhuzamos Tamási Áron utcába kanyarodva ez a szó jutott elsőként eszünkbe: tipp-topp. Mert az U alakú utca valóban az – szép házakkal, míves utcanév- és házszámtáblákkal, ég felé kapaszkodó fák késő őszbe fordult lombozataival, játszótérrel, sportpályával, padokkal, legelésző szürkemarhával… Idilli is lehetne az utcában tett séta, ha egy nagytestű házőrző eb nem szimatolná meg idegen mivoltunkat s nem adna szűnni nem akaró hangot nemtetszésének. Megszaporítjuk hát a lépéseinket, és a csend visszatérte után még kiderítjük, hogy a 11. szám alatt Fűzné Babenyecz Csilla könyvelő lakik és dolgozik, lefényképezzük a 18. szám alatt székelő, személygépjármű- és könnyűgépjármű-kereskedelemmel foglalkozó MK Car Rent Kft. szép mozaik-házszámtábláját, és legtöbbet a szürkemarha szemlélésével időzünk. Mi nézzük őt, ő néz minket, de nem sokáig, inkább továbblegelész. Csodálatos, ahogyan a látványa belesimul az őszi, párás-nyirkos-borús csendbe, és annyira magához ragadja a tekintetünket, hogy szinte el sem enged. Különös ez a hangulat itt a lakott és lakatlan terület határvonalán, nem csoda, hogy egyet beleszippantunk még a levegőjébe és egyszer visszatekintünk még rá, mielőtt Kalocsára továbbindulnánk.
Varga Gabriella
