„Székelyföldet építjük” – hirdeti a külső falon az épület felújítását támogató Hargita Megye Tanácsa. Jól látszik ez a Székelyföld-építés itt is: takaros, rendezett a kultúra sokat látott otthona Farkaslakán. A 2005-ös árvízre is már csak egy tábla emlékeztet, s hogy az ehhez hasonló megpróbáltatásokat a Nyikó-patak-menti házak a jövőben elkerüljék, erről bizonyára gondoskodni fog az út mentén végighúzódó kőgát. A Tamási Áron Művelődési Otthon falain belül pedig pezseg az élet.
Farkaslaka kultúrháza 2013-tól, teljes felújítása óta viseli a falu nagy szülöttének nevét, a Tamási Áron Művelődési Otthon névadó ünnepségét nem is akármilyen alkalommal tartották…
Székelyföldi értelmiségiek 2008-ban Tamási Áron születésnapját, illetve az ahhoz legközelebb eső vasárnapot jelölték meg a Székely Kultúra Napjaként, ez az ünnep pedig éppen Farkaslaka, valamint a Tamási Áronhoz kapcsolódó megemlékezések révén honosodott meg. 2013 szeptemberében, a Székely Kultúra Napján Farkaslakán nem történt névtábla-leleplezés, a polgármester, Kovács Lehel egyszerűen bejelentette, hogy a minden négyzetméternyi felületen, kívül-belül felújított hajlék méltóvá vált az író nevéhez, s immár a farkaslakiakra hárul, hogy megtöltsék azt színvonalas programokkal.
Az 1950-es években épült, közvetlenül a Fehér-Nyikó patak mellett fekvő kultúrház sokat látott és élt meg az eltelt évtizedek alatt. A 2005-ös árvíz magasságát például emléktábla jelzi az épület külső falán; az emlékjelet a Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat adományozta a településnek a tragikus eseményt követő esztendőben.
2005. augusztus 23-a Udvarhelyszék természetikatasztrófa-történetének leggyászosabb napja volt. A verőfényes nap délutánján váratlanul lezúduló hatalmas eső sokszorosára duzzasztotta a Fehér-Nyikó vizét és az szétdúlta a part menti házakat. Az emberemlékezet óta nem látott áradás hét településen tizenhat áldozatot követelt, huszonkilenc lakóházat semmisített meg, közel kétezer lakó- és gazdasági épületben tett kárt. A Székelyhon egyik későbbi cikkét idézve: „A mély döbbenetet tettek sora követte: a károk helyreállítása példátlan összefogást eredményezett. A környező falvak népe mellett távolabbi vidékekről is érkeztek a segítők, az adományok. Ma is úgy emlékeznek a kárt elszenvedettek: fájdalomenyhítő volt megtapasztalniuk, hogy a veszteségekben nincsenek egyedül. Az árhullám fizikai nyomait gyorsabban sikerült felszámolni, mint azt, ami a lelkekben továbbhullámzott. Fogadalmi, gyásznapként tartják számon augusztus 23-át a Nyikó-menti egyházközségek: a szertartásokon évről évre név szerint is megemlékeznek a közösségek azokról, akiket elragadott az ár. Az első árvízévfordulóra elkészült a közös emlékmű Farkaslaka határában, a székelyszentléleki-nyikómalomfalvi útelágazásnál. Itt rendszeresen közös imával kérnek áldást a térségre és lakóira.”
Farkaslakának az érintett területét és annak Tamási Áron Művelődési Otthonát azóta kőgát védi.
A régi kultúrotthon teljes körű felújításához 2010-ben láttak hozzá. A feladatot a Viaduct Kft. nyerte el, amely több helyi vállalkozónak adta ki a munkálatokat. „A munka minőségén is látszik, hogy helybéliek végezték, hiszen úgy dolgoztak, mintha maguknak készítették volna” – mutatott rá a polgármester a felújított kultúrotthon 2013. májusi átadásán. Az épület külső részére új tetőzet, vakolat, csatornák és szigetelés, belülre pedig új padlócsempe, lámpatestek, fogasok és álmennyezet került. A külső és belső munkálatok összesen 760 ezer lejbe kerültek, ebből 233 ezret a Hargita Megyei Önkormányzat, 527 ezret pedig a község tanácsa biztosított. Ajak testvérváros egymillió forintos adományából az épület körüli teret tették rendbe. Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az avatáson az ünnepi műsort adó kisiskolásokra utalva úgy fogalmazott: „A jelenlévő gyermekek a legfőbb bizonyítékai annak, hogy szükség volt az épület felújítására.” Ajak városnak az eseményen szintén jelen lévő polgármestere, Kerekes Miklós pedig azt emelte ki beszédében, hogy ez a ház a megmaradás egyik legfőbb záloga.
A farkaslakiak pedig gondoskodtak arról, hogy a nagytermet a mennyezethez függesztett történelmi székely zászlók alatt megtöltsék azokhoz illő, színvonalas programokkal. Mindössze néhány kiragadott példát említünk: 2013 őszén Farkaslakán tartották Az ekhós szekér nyomában elnevezésű, 15. alkalommal rendezett felnőtt amatőr színjátszó találkozót, amelynek keretében közel kétszázharmincan léptek fel a Tamási Áron Művelődési Otthon színpadán. 2014 tavaszán amatőr színjátszók a Vidám farsang című előadást mutatták be itt, 2015 októberében pedig ifjúsági vetélkedő helyszíne volt a művelődési ház, mégpedig gyermekszínjátszók vették birtokba, több helyi és környékbeli csoport tagjai.
2016-ban is volt szüreti bál, 2017 márciusában pedig a Tamási Áron Művelődési Otthon a budapesti Nemzeti Színház társulatát fogadhatta, akik az író Vitéz lélek darabjával keresték fel a szülőfaluját. Tamási Áron születésének 120. évfordulóján, 2017. szeptember 20-án, a Székely Kultúra Napján pedig a kultúrház színpadán farkaslaki diákok adták elő a Szegény ördög című mesejátékot, táncműsorral kedveskedett a közönségnek a Virgoncz Néptáncegyüttes és ekkor adták át a megyei tanács támogatásával vásárolt hagyományos népviseleteket a Zeng a magasság egyházi kórusnak. Ugyanezen év, azaz 2017 novemberében a Svédországban élő Tamás Gábor énekes is bemutatta itt Szucher Ervin Csak a szívünkben nem száll az idő – Életúton Tamás Gáborral című kötetét. 2018-ban Ausztria után a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Ház adott otthont a II. Európai Gyógynövény-találkozónak. 2019-ben a helyi Zeng a magasság nevű egyházi kórus fennállásának 20. évfordulóját szentmisével és kórushangversennyel ünnepelték meg. 2020-ban is zenés-irodalmi műsorral tisztelegtek a Magyar Kultúra Napja előtt, és 2021-ben is érkeztek a művelődési otthonba székelyudvarhelyi segítők, akik a magyar állampolgárság, valamint a Magyar Kormány Köldökzsinór programja keretében anyasági támogatás igényléséhez nyújtottak eligazító útmutatást és tevőleges segítséget az azt igénylőknek.
2022. február 23-án szépkorúak hangulatos találkozásának volt helyszíne a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Otthon: helybéli, szentléleki és bogárfalvi szépkorúak találkoztak egy farsangi csoportfoglalkozás keretében Lőrincz Rékával, a gyulafehérvári Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének szociálpedagógusával. Ahogy a krónikák feljegyezték, a vidám szerepjátékok, feladatok, népdalok és nóták éneklése boldog mosolyt csalt minden résztvevő arcára és farsangi finomságok is előkerültek a kosarakból.
Az idei Nemzeti Összetartozás Napján, 2022. június 4-én este pedig felejthetetlen élményben volt részük mindazoknak, akik megtekintették a Békéscsabai Jókai Színház Vitéz lélek című előadását. Ugyanazt a háromfelvonásos drámai művet láthatta itt a közönség, amelyet március 24-én Budapesten a Nemzetiben a JELEN/LÉTFESZTIVÁL-on jómagam is megnéztem. Micsoda találkozás: Tamási Vitéz lelke a Tamási Művházban! Cseppet sem csodálkozom azon, hogy a Hargita Népe is lelkendezett. Ezt írta: „Az előadás nagy sikert aratott, a főként helyiekből álló közönség állva tapsolta meg a színészeket.” S folytatta: „A darab az újrakezdést ünnepli, s azt mutatja be, hogy a semmiből is lehet kellő hittel és isteni alázattal új jövőt építeni, ahogy azt a főhős, Balla Péter is tette. Tamási Áron szavai, Kiss József rendezése által olyan történetet meséltek el, amelyek mára a történelem lapjaira kerültek, ám a XXI. század emberét is inspirálni tudják.” Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója azt is elmondta a Hargita Népének: Tamási Áron minden darabja másfajta dramaturgiával épül fel, ami egyedülálló a világon, emellett csodálatos gondolatokat fogalmaz meg és a nyelvezete is páratlan. A színházuk négy Tamási-darabot mutatott be az elmúlt öt évben és jövőre is készülnek egy újabbnak a színpadra vitelével. „Személy szerint nagy rajongója vagyok Tamási Áronnak, és nagyon figyelek arra, hogy jelen legyen folyamatosan a békéscsabai színház színpadán” – mondja a cikkben az igazgató. A Vitéz lélek a hitről, az újrakezdésről szól olyan emelkedettséggel és mégis közérthetően – véli –, hogy úgy gondolták, ez valóban méltó arra, hogy Farkaslakán adják elő a nemzeti összetartozás napján. „Ez az előadás nagyon hitelesen erdélyi, kíváncsi is voltam, hogyan hat az eredeti közegben, és nagyon örülünk annak, hogy működött. Arra törekszünk, hogy Tamásit minél érzékletesebben, élményszerűbben visszaadhassuk a közönségnek” – áll a megyei napilapban. A farkaslaki közönség pedig, amint az az önkormányzat honlapján olvasható, a végén könnyezve köszönte meg a színészeknek a kiváló produkciót.
Milyen érdekes! Mint említettük, öt évvel ezelőtt, 2017 márciusában is a Vitéz lélekkel járt itt a budapesti Nemzeti Színház társulata. Ők akkor azt hangsúlyozták a példázatról, hogy „Tamási ebben a művében nem egy édes-bús népszínművet ír, hanem a magyar néplélek igazi drámáját viszi színre. Azt a párbeszédekben megragadható dinamizmust mutatja föl s hozza drámaíróként játékba, amely az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja”.
Állok-sétálok itt Farkaslakán a művelődési otthon virágos ablakai alatt s egyre azon gondolkodom: mennyi minden van ebben a házban s ebben a faluban, ami az egy nyelvet beszélő közösségeket végső soron összetartja…
*
Összefoglalónkban azt próbáltuk érzékeltetni, hogy a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Otthon (Kultúrház) milyen sokféle kulturális, közéleti és közösségi esemény, rendezvény, alkalom helyszíne az irodalmi-művészeti műsoroktól az ünnepi megemlékezéseken át a tanévzáró ünnepségekig. Már csak egy dolgot nem mondtunk el: azt, hogy a művelődési ház ünnepi, családi rendezvényekre – elsőáldozás, kicsengetés, lakodalom – 300 főig terjedően foglalható, bérelhető. Ez ügyben Márton Lehelt szükséges hívni a 0040-742-235-176-os telefonszámon.
Semmi kétség: a színvonalas programok sora folytatódik…
Varga Gabriella
