Üllőn, az Ócsai út és a Tamási Áron utca találkozásánál szívmelengető látvány fogadja a kalandozót: „Kiadó szobák! Falusi vendégház.” Hogy az öröm ne lehessen teljes, a vén, rozsdás utcatáblán Tamás Áron név szerepel. Rajtam kívül nem tűnt fel senkinek, hogy egy „i” betű hiányzik nagy írónk vezetéknevéből? Még ha Tamás János lenne…
Kedvetlenül indulok a kormány támogatásával felújított Vadászházhoz és a szintén Magyarország Kormánya és a Magyar Turisztikai Ügynökség „Magyarország a csodák forrása” szlogennel jelölt projektjének köszönhetően fejlesztett Diána Vendégházhoz. Jó látni, hogy a Tamási utca többi háza is igazán szemrevaló, az egyik napelemekkel felszerelt. Új házak is épülnek, a kopácsolás tyúkok kotkodácsolásával, kakasok kukorékolásával és néhány déli nyugalmában megzavart, dühös kutya ugatásával vegyül. Kár, hogy az utca nevét kevés házra, kerítésre tették fel, inkább csak a házszámok láthatóak.
„Családi házak kivitelezése az alaptól a tetőig” – olvasható az egyik kapun, a másikon az, hogy „Házikómester Kft.”, aztán található itt könyvelőiroda, autószerviz, egyedi motorülés-készítő. Egy lakó galambtenyésztéssel is foglalkozik az utcában. Akinek tetszik a nyugodt, falusias környék, hát egy üres telek még éppen vásárlóra vár.
Az utca másik vége az erdőbe fut. Az erdő mellett húzódó utcát szintén nem akárkiről, Kölcsey Ferencről nevezték el. Szép házak, gondozott kertek itt is. Mégsem igaz a jó öreg népi bölcsesség, hogy erdő mellett nem jó lakni?
Horváth Gábor Miklós
