A bauxitbányászat Magyarországon Erdélyben kezdődött, majd a mai magyarországi területeken a világháború után folytatódott egészen a termelés 2020. évi megszűnéséig. 1962-től két külön vállalat foglalkozott a bauxit termelésével, lényegesen eltérő körülmények között, és a kutatást is különszervezett vállalat végezte: a Fejérmegyei Bauxitbányák kincsesbányai székhellyel Fejér megye területén tevékenykedett és folytatott bauxitbányászatot, a Bakonyi Bauxitbányák Vállalat pedig kezdetben Halimba, majd Tapolca székhellyel termelt bauxitot.
Tapolca 1966-ban lett a bakonyi bauxitbányászat központja, abban az évben, amelynek tavaszán a nagyközséget ismét várossá avatták. Ekkortól a település fejlődése is új lendületet vett, kiépült az Y-házairól ismert Bauxitváros lakóterület, új üzemek épültek (mint például a bazaltgyapot-gyár), szélesedett a kereskedelem, kiépült az iskolahálózat és közművelődési létesítményeket hoztak létre. Tapolca Balaton-felvidék jelentős ellátásszervező kisvárosává vált.
A Kisfaludy Sándor u. 2–6. szám alatt álló kultúrház is a Bauxit Művelődési és Továbbképző Központ elnevezést kapta. Erre és az imént vázolt múltra emlékeztet az épület előtt álló két emlékmű is: Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Szent Borbála, a bányászok védőszentje című bronzalkotása és Bauxitbányászok című figurális rácskompozíciója. Szent Borbála alakja bazaltkövekből rakott talapzaton áll, fején korona, egyik kezében mécses, másikban pálmaág, mellette vártorony. 2000-ben állíttatta a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat.
A Bauxitbányászok szocreál stílusban készült mészkő-térplasztika. Szintén a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat állíttatta, eredetileg a Bauxitbányászati Kft. Kossuth utca 2. szám alatt lévő székháza előtt 1973-ban. Az alkotást 2017 végén helyezték át a Kisfaludy Sándor utcába, a művelődési ház elé.
A Bauxit Művelődési és Továbbképző Központ és Irodaház épületét Tapolca Város Önkormányzata 2002-ben vásárolta meg, azóta működteti a város saját tulajdonában lévő intézményt. A művelődési központ 2007. október 12-én vette fel ünnepélyes keretek között Tamási Áron nevét és 2008. február 1-jén került a Tapolca Kft. által üzemeltetett egységek közé. Az épület megvásárlásával a város számára lehetővé vált, hogy saját épületében biztosítson színteret a kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak, városi és civil szervezeti programoknak.
A Kisfaludy utcával párhuzamos Iskola utcára néző neogótikus zsinagóga épülete is a Tamási Áron Művelődési Központ egyik szárnyaként funkcionál jelenleg. A leírások szerint Tarek József sümegi építőmester tervei szerint építették, freskóit egy Rosenfeldnek nevezett mester festette. Az épületet 1863. szeptember 13-án avatták fel. A tapolcai zsidóság a századfordulóra kinőtte az intézményeit, és 1905-ben a zsinagógát, az akkori elvárásoknak megfelelően, Schadl János tervei alapján felújították. Nagyobb lett a női karzat, orgonát építettek be. A ’70-es években a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat színházterem céljára hasznosította, úgy, hogy az új épületet a zsinagóga köré építették, így annak csak a homlokzata maradt látható, a korabeli ismertetők szerint ezzel megmentve a pusztulástól. A Kisfaludy utca felől nem is látszik, milyen értéket rejt a modern épület.
A Tamási Áron Művelődési Központ épülete ad helyet többek között a műsort szerdánként 18.00-tól 20.30-ig, vasárnaponként pedig 12.00-tól 16.30-ig sugárzó Tapolcai Városi Televíziónak is.
„A Tamási Áron Művelődési Központ (TÁMK) a társaság további egységeivel lefedi a városi közművelődési feladatokat. A Tamási Áron Művelődési Központ a helyi közösségi kultúra központja, a Tapolcán létrehozott kulturális értékek bemutatóhelye, új értékek létrehozásának ösztönzője, a civil közösségek, az amatőr művészeti tevékenységek otthona, szakmai segítője. Tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a városban élő polgárok életminőségének javításához, a helyi társadalom fejlesztéséhez, a magyar nemzeti kultúra hagyományainak, értékeinek megőrzéséhez, ápolásához, a lokálpatriotizmus erősítéséhez.” A művelődési központ általános bemutatásaként a különböző dokumentumokban ezekkel a sorokkal találkozunk, és ha továbbkutakodunk programjairól, azt találjuk, hogy a falain belül és kívül zajló tevékenységek éppen a felsorolt célok megvalósulását szolgálják.
A 2013-ban kívül-belül megújult épület – felújították a külső homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a vizesblokkokat, a fűtést és az elektromos rendszert, belső építészeti munkálatokat végeztek, átalakították a 227 fő befogadására alkalmas színházterem berendezését, fejlesztették a hangtechnikát – kulturális és tudományos programoknak egyaránt helyet ad: sok egyéb mellett rendeznek itt kiállításokat, színházi előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket, irodalmi estet, bormustrát, keresztény bált, tartanak tematikus előadásokat, konferenciákat, működik itt kismama-tanácsadás, Baba-mama klub, Ringató foglalkozás és babajóga, sőt az intézmény véradásnak is rendszeresen helyet ad. Idén megalakult benne a Petőfi Klub, amely a reformkor szellemiségéhez méltó, színvonalas és interaktív kulturális eseményekkel várja az érdeklődőket a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.
Az intézményt 2015 óta a korábban ugyanott művelődésszervezőként dolgozó Barczáné Tóth Boglárka vezeti. „Meg kell tanítani az embereket pihenni, szórakozni, közösségi élményekből töltekezni” – nyilatkozta a sajtónak a kinevezése után. Ugyanitt szólt arról is, hogy a mindennapi létezésért vívott harcban eltompulnak az ember érzései, a szép és a jó iránti vágya, ezért fontos igazi értékek teremtése és közvetítése. Az intézményvezető szavai szerint a kultúra az egyik eszköze a valódi közösségek és az értékalapú társadalom építésének, ezért lényeges a helyi értékek megőrzése, és az, hogy a művelődés a mindennapok szerves részévé váljon.
Ez évi tavaszi hír, hogy rövidesen naperőmű épül a tapolcai Tamási Áron Művelődési Központ tetején. A Veszprém megyei hírportál beszámolója szerint a naperőmű mellett mérési pontokat is kialakítanak, amelyek a város tizenhat önkormányzati helyszínén segítik majd a villamos energia hatékony felhasználását, optimalizálását. Tapolca, Ajka, Balatonfüred és Várpalota 2022 januárjában pályázott konzorciumban a TOP Plusz pályázat keretében meghirdetett okosváros projektre; a konkrét cél az önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelése volt. A projekt központi elemeként a Tamási Áron Művelődési Központ tetején egy kisebb naperőmű épül, amely villamosáram termelésével segíti elő az okosváros-koncepció gyakorlati megvalósítását – nyilatkozta a médiának Puskás Ákos alpolgármester.
A barlangok és a vizek városában járva érdemes meghallani és elfogadni a Tamási Áron Művelődési Központ invitálását is: „Hívunk és szeretettel várunk a Tamási Áron Művelődési Központba mindenkit, aki művelődni, tanulni kíván, művészeti, közösségi élményekkel, ismeretekkel szeretne gazdagodni!” Néhány kattintás a közösségi oldalukon, és máris kiválaszthatunk egy nekünk tetsző programot az ajánlataik közül…
Varga Gabriella
