Szikszón a Tamási Áron utcába látogatva két dolog mellett bizonyosan nem lehet szó nélkül elmenni – a közeli görögkatolikus templom és Mazúr József fafaragó mester, népi iparművész nélkül a szikszói Tamási Áron utcáról nem lehet beszélni. Igaz, hogy a görögkatolikus templom nem a Tamási Áron utcában van (hanem az Istenszülő tér 1. szám alatt), azonban a Tamási utcából tökéletesen rálátni, kertje is a Hernád utca – Tamási Áron utca sarkáig húzódik, és az is igaz, hogy Mazúr József sem a Tamási (hanem egy abból nyíló) utcában lakik, ám fafaragott házszámtáblák egészen nagy sokasága az ő keze munkáját dicséri. Induljunk el hát a több mint egy kilométernyi hosszú Tamási utcába, de előbb térjünk be egy pillanatra az Istenszülő születésének tiszteletére szentelt görögkatolikus istenházába!
A szikszói görögkatolikus parókia a Miskolci Egyházmegye csereháti esperesi kerületéhez tartozik filiáival együtt. Az egyházközség 1928-ban alakult, akkor egy magtárépületet alakítottak át iskolakápolnává. A templomépítés szándéka Keresztes Szilárd püspök szolgálata idején fogalmazódott meg, az új templom alapkövét is ő áldotta meg 2004-ben. Hosszú tervezői folyamat és egyeztetés után a munkálatok 2010-ben vettek újabb lendületet. Az azt követő évek alatt számos nagylelkű felajánlás, kormány- és önkormányzati támogatás, valamint egyházmegyei források tették lehetővé a bizánci stílusú, centrális elhelyezkedésű, a hagyományoknak megfelelően hármas tagolódású templom elkészültét, amely Bodonyi Csaba tervei alapján épült. Az előtér nagyobbik része közösségi célokat szolgál, de ez a rész bekapcsolható a templomtérbe is nagyobb események alkalmával. Az előtér másik oldalán a keresztelőmedence, a gyóntatófülke és a kórusfeljárat kapott helyett. A templomhajó 110, a kórus 40 fő befogadására alkalmas, tervezésekor a jelenleg rendszeresen templomba járók számát is figyelembe vették. A szentély részében az oltár, a sekrestye és egy előkészületi tér található.
A szikszói görögkatolikusok új templomát 2017. szeptember 9-én szentelték fel. A szertartást Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök végezte. 2018-ban a parókia épülete is megújult. Új külsőt kapott, emellett a teljes tetőszerkezet, a külső nyílászárók és a fűtési rendszer is korszerűbb lett. Napelemek és napkollektorok teszik energiahatékonyabbá a fenntartását.
A templom gyönyörű körmeneti keresztjét Mazúr József szikszói fafaragó mester, népi iparművész készítette 2004-ben. A közösség ezt a keresztet használja otthoni körmenetein, a szenteléseken, sőt a máriapócsi zarándoklatokon is.
Megcsodáltuk az új templomot, de akkor még nem tudtuk, hogy jól tesszük, ha megjegyezzük Mazúr József nevét!
Ez csak később derült ki, amikor feltűnően sok, megegyező stílusú utcanév- és házszámjelző faragott táblát láttunk a Tamási Áron utca házainak falán, majd beszédbe elegyedve az egyik lakóépület tulajdonosával, megtudtuk, hogy ezek a táblák mind a szomszédos utcában lakó Mazúr József munkái. Különösen is szép volt az 54-es számot jelző tábla, amelyet ráadásul egy tiszta udvaron álló rendes ház falán helyeztek el. Most már aztán nagyon kíváncsiak lettünk, kicsoda is Mazúr József!
A város honlapján közölt életrajza szerint Szikszón született 1959. május 28-án, iskoláit is itt végezte. A fafaragás már gyermekkora óta foglalkoztatta. Fafaragó táborban először 1974-ben volt Sárospatakon. Mezei Tamás táborvezető fafaragó jóvoltából itt éveken keresztül tanulhatott idős fafaragóktól, népművészektől. A hetvenes évek végétől országszerte számos egyéni és közös kiállításon szerepelt. 1995-ben a Városvédő és Szépítő Egyesület indíttatására, Petró József kőfaragó támogatásával elkészítette műkőből az 1848-as hősök emlékére állított obeliszk tetején álló turulmadarat. Időközben megannyi köztéri és magánterületi faragott szoboralkotása született. Csak néhányat említünk ezek közül: a 2002-ben felszentelt szikszói római katolikus Szentháromság-templom oltára fölötti falon is az ő nagyméretű keresztkompozíciója látható, amely az Atyát, a Fiút és a Szentlelket jeleníti meg. Császta Szőlőhegyén 2006-ban avatták gigantikus Szőlősgazda című alkotását, amely a császtai szőlősgazdáknak állít emléket és amelyet több mint háromszáz munkaóra alatt készített el. 2012 márciusának idusán avatták Szikszón 2,6 méteres Aba vezér, ugyanazon év augusztus 20-án pedig Szent István király köztéri szobrát. Az apró csereháti, határszéli, ötven lakosú Kány hatalmas, 1797-ben avatott későbarokk görögkatolikus temploma előtt 2012-ben Mazúr József Mária a kisded Jézussal című alkotását avatták: Mária bal karjában a glóbuszt fogó kis Jézussal éppen a lábai alatt tekergő kígyó fejére hág, miközben jobbjával rózsafüzért tart. Mazúr József Szűz Mária és Szent Bernadett szobrai Kazincbarcikán az Avilai Nagy Szent Teréz-templom udvarának ékei 2014 óta. A Magyar Ápolók Napja alkalmából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház onkosebészeti épületében avatták 2017-ben azt a domborművet, amelyet Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsannáról, az 1848–1849-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónőjéről készített Mazúr József. A sort még hosszan folytathatnánk.
Napi egészségügyi sétamennyiségünket bőven teljesítettük a szikszói Tamási Áron utcában, az egy kilométer oda és egy vissza igencsak több volt félóránál. De nem tűnt soknak még a fullasztó kánikulában sem, mert ahol valami hangulatos, kedves és kellemes, ott a nagyobb tehertételek is kisebbeknek tűnnek. Ez az utca pedig a benne lakó emberekkel együtt pontosan ilyen. Ráadásul az itt élők büszkék is arra, hogy a nagy erdélyi író az utcájuk névadója. Hát nem megható, hogy egyik évben a szikszói majális főzőversenyére jelentkező csapatuk az Ábel nevet választotta? (Meg is nyerték a versenyt, tegyük hozzá gyorsan.)
Sétánk során Mazúr Józseffel ugyan nem találkoztunk, de miután megcsodáltuk házszámtábláit a Tamási Áron utcában, elautóztunk a belvárosba is, hogy a Szent István királyról készített szobrát is megnézzük a székelykapu mögött. Megérte elmenni oda is!
Léleknek jóleső hely ez a Szikszó!
Gömöri András Máté színész is itt született, aki a Budapesti Operettszínház Ördögölő Józsiásában (Tamási Áron – Tolcsvay László) Boriczot, Józsiás pajtását játszotta.
Derűvel magunkban és jókedv-mosollyal az arcunkon indultunk el Miskolc felé.
Varga Gabriella
