De szívesen meghívnám József Attilát Debrecenbe kuglert enni! Sajnos a költő úr már teljesen más tartalmú verseket ír (azt el sem tudom képzelni, hogy nem ír verseket), nem ötforintos süteményekről és gazdagságról ábrándozik, ám ha egyszer mégis valamilyen oknál fogva idelent kóborolna, a Gerébytelep híres cukrászdáját mindenképpen figyelmébe ajánlanám. A minyonok itt olyan minőségben várják a kedves vendégek apraját-nagyját, hogy maga a névadó mester, Kugler Henrik is csettintene egyet a nyelvével.
A cukinak zárt parkolója van, az épületben és kellemes időben a kerthelyiségben egyszerre több család is kényelmesen tudja kóstolgatni az asztaloknál a finomságokat. A legjobb program a vasárnapi ebéd után!
Elképzelhető, hogy Attilánk a Mennyországban két hétig Kugler mester vendége volt mennyei cukrászdájában. (Merthogy gyanítom, ő a nagy közönségsikert arató minyongyártást nem tudja abbahagyni. Mester, készülj! Nemsokára én is megyek kóstolóra!)
A telep Tamási utcájában az egyik házszámnak a régi Magyarország alaprajza szolgáltatja a hátteret. Egy lakóházon magyar címer. Illenek a Tamási Áronról elnevezett utcához. Remélem, itt sokan tudják, hogy jeles írónk katonának állt, mert az életét is feláldozta volna ezért a szép nagy országért az első világháborúban.
A házak kerítései előtt mindenhol két-három autó áll: talán megérkeztek a tisztességben megőszült szülőkhöz vasárnapi lakomára a gyerekek és az unokák.
Az egyik kertben szemtelen szél ijesztgeti a száradni kitett ruhákat, persze az is lehet, hogy csak barátságból igyekszik felgyorsítani a párolgási folyamatot. A felhőket mindenesetre sikeresen elkergette, így viszont alig látom a kellemetlen, szemkápráztató napsütésben az utca gondosan nyírt növényeit. Itt még a fű is megkülönböztetett figyelemben részesül.
Nem véletlen, hogy egy ritkán látható, hatalmas fűzfa is az elégedett növénycsalád tagja a Tamási utcában. Nagy üggyel-bajjal le is mértem a törzsét: 260 centiméter!
Ügyes és szemet gyönyörködtető megoldás: a betonjárda és a kerítések között húzódó vékony földcsíkon több helyre virágokat ültettek.
Egy helyes fehér kiskutya pislogott kérdően rám egy kapu rése alól, elégedett vagyok-e a látottakkal. Válaszul dünnyögtem valamit, de a közeli transzformátorház vészjósló morgása, dörmögése elnyomta a hangom.
Horváth Gábor Miklós
