Menü Bezárás

Bárcsak közelebb kerülnél, Schengen!

Északon és délen, keleten és nyugaton – Magyarország minden pontján jelen van névadóként a 125 éve született nagy írónk. Itt, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a Berettyóújfalui járásban, Debrecentől ötven és a magyar–román országhatártól hat kilométernyire, Biharkeresztesen is elneveztek róla egy utcát. De nemcsak ez az egy tényező köti az észak-alföldi várost Tamási Áronhoz: a település felettébb szoros együttműködési kapcsolatot ápol például a határ túloldalától mindössze kettő kilométernyire lévő Bors községgel és különösen is annak Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolájával. Szép bizonyságokat láthatunk erre az elmúlt esztendőkből, köztük az Együttműködés a szakmai mezőgazdasági intézmények között Biharkeresztes és Bors településeken című projektet 2012-ből, amelynek Biharkeresztes város önkormányzata volt a vezetője, partnerei pedig a biharkeresztesi Bocskai István Iskola és a borsi Tamási Áron Agráripari Szakkollégium, és társult tagként a borsi polgármesteri hivatal is bekapcsolódott a munkába. A program során a felek a mezőgazdasági ágazatban a szakmai és gyakorlati oktatás növelésén fáradoztak. És e tekintetben megemlíthetjük azt is, hogy a Kovásznai Pokolsár Egyesület 2016. május 1-jén Tamási Áron: Csalóka szivárvány előadásával szerepelt Biharkeresztesen, és még sok más program is szerveződött itt, amelyek alkalmat adtak az irodalomkedvelőknek a Tamási Áron sajátságos írói munkásságában való elmélyedésre.

A város vasútállomása egyben határállomás is, a várost átszelő vasútvonal utolsó magyarországi állomása. Ez év június 3-án itt is átkelt és megállt mintegy másfél ezer utasával a Székelyföldre tartó Össznemzeti Zarándokvonat, vagyis az egymással összekapcsolt Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz, amelyet idén Tamási Áronra emlékeztető: az író arcképével, nevével, gondolatával és szülőfaluja, Farkaslaka tájképével felmatricázott mozdony vontatott.

„…a vágy megint fellobbant bennem, hogy utazzam, futó vonaton, füttyös mozdonnyal; hogy vitessem magamat, Bolháson és boldogan, bele a nagy világba” – gondolta magában a Bolha kutyájával Madéfalváról Kolozsvárra készülő Ábel. S amikor végre felült a vonatra, „kicsit dobogott a szíve”. „De az nem is csoda, mert két dolog is volt, amit akkor csináltam legelőször az életemben. Az egyik a vonatra ülés, a másik pedig a kutya eldugása. Így hát csak ültem a kutya fölött, miközben különböző gondolatok forogtak a fejemben. Az egyik percben az, hogy bár megérhette volna édesanyám ezt a percet is, amikor a fia vonatra szállott. A másik percben az, hogy vajon ennek a jelen világnak fia csak úgy lehet az ember, ha először vonaton ül, s másodszor csal, ha egyébbel nem, hát a kutyával?!” S aztán még elég sok kaland várt a szerencséjét az országban próbáló Ábelre s ebben nagy szerepük volt a vonatoknak, de mi most, hiába érezzük szintúgy, hogy utaznánk futó vonaton, füttyös mozdonnyal, inkább bekanyarodunk a biharkeresztesi Tamási Áron utcába.

Nevezett utca a város központjától nem messze, keleti irányban, csendes környezetben fekszik és hozzávetőlegesen félkilométer hosszú. 2009-ben vált egyirányúvá a Hunyadi utcától a Dobó utca irányába.

Határozottan jó benyomást keltő a kövén tett séta. Rögtön a 3-as szám előtt felvidítja az embert a házszámtábla a maga nemzeti színeivel és népi motívumaival, majd a 24-es számnál a piros tulipánokkal díszített kapu igazi különlegességként hat, hiszen nem mindennap lát ilyesféle szépséget az ember.

A 36-os számú ház előtt éppen beszélget egy idősebb hölgy egy fiatalabb úriemberrel. Megszólítom őket, és kiderül, hogy az úriember személyében pont’ a 36-os számú ház tulajdonosához van szerencsém. A háza falán elhelyezett, művészi kezek munkáját sejtető, fekete-fehér házszámtábla-alkotásról elmondja, hogy azt egy nagyváradi iparművész ismerősével készíttette. A kérdésemre, hogy lefényképezhetem-e, nagyon kedves igennel, mi több, bátorítóan, ösztönzőn válaszol.

Érdekes: amint az író a nép hangját szólaltatta meg, úgy a biharkeresztesi Tamási Áron utca a nép keze nyomát viseli magán, házainak homlokzatain, udvarainak kerítésein pirosló, fehérlő és zöldellő népművészeti szimbólumaival. Van valami, ha nem is tudatos, de mindenképp egységes jelleg itt – mintha az itt lakók mind ugyanazt akarnák: tudatni a világgal, hogy honnan jönnek, mit visznek magukkal és hová tartanak.

A házak előtt többségükben romániai rendszámú személygépjárművek parkolnak. Érdekes, épp nemrég mesélte valaki a határ túloldalán, Borson, hogy meglehetősen sok romániai, a határ közelében élő család vásárolt házat a határ túlsó (azaz innenső), magyar oldalán, és innét járnak vissza dolgozni romániai munkahelyeikre. Bizonyára ez a jelenség egyik országhatár közelében sem szokatlan, így hát az elcsodálkozás helyett inkább az elgondolkozás lesz úrrá rajtunk, amikor elkezdünk azon töprengeni, vajon milyen lehet naponta kétszer, akár gyalog, akár bármilyen járművön átközlekedni egy olyan országhatáron, amelyik még mindig kívül esik az útlevélmentes utazást biztosító schengeni övezeten. Bárcsak beteljesülne Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettesének s még oly sokaknak a reménye és Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023. január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphetne a schengeni térségbe!

Amúgy csak úgy kíváncsiságból megnéztem: nyolc évvel ezelőtt itt a Tamási Áron utcában egy 140 négyzetméter alapterületű, részben felújított, bútorozott kétszintes családi házat parkosított kerttel, riasztóval, műanyag-nyílászárókkal, gazdasági épületekkel, garázzsal, a hálószobában és a nappaliban egyedi megrendelésre készített, minőségi bútorokkal, bőrülőgarnitúrával, a földszinten étkezővel, nappalival, konyhával, hálószobával, fürdőszobával, az emeleten két hálószobával, fürdőszobával, erkéllyel 18,9 millió forintért kínált a tulajdonosa.

Egy ennél frissebb, idei – 2022. eleji – hirdetést is találtam. Először idézem az eladandó (azóta már eladott) ingatlan paramétereit, majd a végén az árát: igényesen rendben tartott családi ház eladó Biharkeresztesen a Tamási Áron utcában. A ház 80 négyzetméteres, előszoba, beépített tornác, egy szoba, nappali – ami szobának is használható –, étkező, főzőfülke, spájz és fürdőszoba alkotja. Előszobában, nappaliban, szobában laminált parketta, a konyhában és a fürdőszobában járólap van. Az előszoba lambériázva is van, ahol külön kis tárolót alakítottak ki cipőknek, kabátoknak. Fa, hőszigetelt bejárati ajtó és ablakok vannak, nagyon jó állapotúak. Fűtése gázkonvektorral, illetve a nappaliban és a szobában még cserépkályhával megoldott. Az ingatlanhoz 1962 nm telek tartozik, amelyen melléképületek állnak. A kertben fúrt kút is található. A kerítések jó állapotúak, használhatók. A ház ára: 9,5 millió forint.

Mindez azt mutatja, hogy a térségben élőknek-tevékenykedőknek valóban érdemes volt és érdemes ma is itt megtelepedni.

Ami az utcában található vállalkozásokat illeti, köztük a 43. szám alatt a Hómancs Bt. gabona- és vetőmagkereskedelemmel, valamint takarmány-nagykereskedelemmel foglalkozik. A 45. szám alatt Fent Józsefnek juh- és kecsketenyésztés a fő tevékenysége. Az 53. szám alatt a Tax-Interlogistic Kft. élelmiszer, ital és dohányáru ügynöki nagykereskedelmét bonyolítja.

Az utcából immár kifele jövet egyre azon tűnődöm: ugye megtalálták a közös hangot egymással az itt élő háztulajdonosok, állampolgárságtól és nemzetiségtől függetlenül?

Varga Gabriella

X
X