Magyarság Háza Galéria, 1051 Budapest, Nádor utca 17.   |   Rendezvényszervezés: + 36 1 795 66 06

A Magyarság Háza programjaira az előzetes regisztráció javasolt. Kérjük, hogy a regisztráció megkezdéséhez kattintson a kiválasztott programra! Tartalmas időtöltést kívánunk!

Tímár Máté, a jó barát

Nagyon érdekes dologra bukkantunk a Békéscsabától 45 kilométerre, Budapesttől 160 kilométerre, a Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrődre készülődve. Itt született Tímár Máté (1922–1999) József Attila-díjas író, aki számára – többek között pályatársa, Szilágyi Ferenc írásaiból tudjuk – az igazi irodalmi mester, az írófejedelem az erdélyi Tamási Áron, a legyőzhetetlen Ábel megteremtője volt. Tímár Máté sokat tanult tőle, akinek olvasására édesapja biztatta. Erdély, Székelyföld oly ellenálhatatlanul vonzotta magához népköltői-népnyelvi csillogású kincseivel, tiszta embervilágával, hogy végül innen választott párt is magának s első fia az Áron nevet kapta a keresztségben. Tímár Máté Tamási Áronnal barátságot ápolt, Farkaslakán is többször megfordult1, nem mellesleg Tamási leveleit is ő közvetítgette a házi őrizetben lévő nagy erdélyi püspökhöz, Márton Áronhoz.

A leírások szerint élményanyagát Tímár Máté a paraszti világból, a világháborús megpróbáltatásokból, hadifogsága szenvedéseiből merítette, s úgy tervezte, hogy regényciklusban örökíti meg a magyar múlt és a közelmúlt egy jelentős részét, a háború utáni változásokat, azt a világot, amelyet oly jól ismert. Cselekményes, sok szálon futó történeteinek formálásában Tamási Áron ihletését is érezni lehet, a kritikusok Tamási Áron népnyelvi gazdagságú költői prózáját is emlegetik könyveivel kapcsolatban.

Tímár Máté egyike volt azoknak az értelmiségieknek, akik a két falu: Endrőd és Gyoma egyesítését szorgalmazták, mert hittek az egyesüléssel, a későbbi városi rang elnyerésével járó felemelkedésben. 1996-ban Gyomaendrőd díszpolgárának választották, 2001-ben az általános iskola főbejáratával szemben, a Holt-Körös partján felavatták bronz-mellszobrát, halála után tíz évvel, 2009. május 9-én pedig a Határ Győző Városi Könyvtár Fiókkönyvtára felvette a nevét.

„Tímár Máté Körösmart – a Köröspart – tájának magyarságát emelte az egész nemzet irodalmába, megajándékozva ezzel, éppen az endrődi nyelvi sziget kincseinek felszínre hozásával, az egész irodalmi nyelvet” – mondta róla endrődi szobrának avatásakor Szilágyi Ferenc.

Találhatnánk-e ennél szorosabb és szebb kapcsolatot Gyomaendrőd és Tamási Áron között? Aligha. Ámde a nagy székely-magyar író emlékezete más formákban is jelen van a város szívében-lelkében és külterében: a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium hetedik osztályos tanulói például élményekben gazdag kiránduláson vehettek részt a Határtalanul Program keretében 2019-ben, Történelmi kalandozások Székelyföldön című tanulmányútjuk alkalmával, amikor Farkaslakán is hosszabban elidőztek. „Farkaslaka nemcsak szálláshelyük volt három napig, de egy órát eltölthettek a helyi Tamási Áron Általános Iskola hetedikes diákjaival, ismerkedve velük, mindennapjaikkal. Tamási Áron szülőházánál útitársaik, a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola hetedikesei adtak irodalmi műsort” – áll az iskola honlapján olvasható beszámolóban.

A Tamási-tiszteletnek egy másik kézzelfogható jele pedig a Fő útról nyíló, ötszázhatvan méternyi hosszú Tamási Áron utca.

Ahogy bekanyarodtunk, rögtön az elején egy szép fehér cicával találkoztunk, aki megérezhette, hogy jó szándékkal járunk-kelünk, mert nem szaladt el előlünk, hagyta magát békésen fotografálni. Ügyes cica, jó cica, mondtuk neki, s ebben nem is volt semmiféle hízelgő túlzás. Egy kedves lakó is kilépett házából az udvarra, és amikor megtudta, mi járatban vagyunk, beszélt az itt élők vegyes összetételéről, de még a kóbor cicáról is, akivel az imént találkoztunk és aki itt húzza meg magát a közelben.

A 4. szám alatt lakó Gellai László gabonafélék (kivéve: rizs), hüvelyes növények, olajos magvak termesztésével foglalkozik. A 16-os szám alatt nem tudjuk, ki lakik, de nagyon szép utcanév- és házszámtáblát helyezett ki a kapujára. A 25. szám alatt – ahol az utca nevének és a ház számának a kiírása ugyancsak nem, miként a csengő sem mindennapi látvány! – a BFDaru Speciál Kft-nek emelő- és anyagmozgató gépek gyártása a főtevékenysége.

A 27. szám alatt van a Gyomaendrődi Romák Polgári Egyesületének székhelye. A szervezet célja a gyomaendrődi roma lakosság összefogása, az ifjúságnevelés, a közösségi nevelés, ismeretterjesztés és érdekvédelem megerősítése, a hátrányos helyzetű roma lakosság támogatása, visszavezetése a munka világába, partneri kapcsolat kiépítése azokkal a szervezetekkel, amelyek támogatni tudják az egyesület céljainak megvalósulását. Képviselőjük Csahóczki Péter.

A Tamási Áron utca – Selyem utca sarkán a Kert-Kivi Kft. élelmiszerboltja várja a vásárlókat.

Megtorpanunk az Ady Endre u. 31. szám kiírás előtt: hogy lehet ez? Eleddig is találkoztunk, nem is kevés, utcanév-változtatási esettel, és jellemzően mindenütt a régi rendszer egy-egy ma már nem vállalható szereplőjének a nevét cserélték ki alkalmasabb és megfelelőbb névadókra. Na de Ady Endre?

Feltették már ezt a kérdést előttünk mások is, például Gergely Ágnes az Egy urbánus főhajtása – Az Endrődi Füzetek című munkájában, amelyben dr. Hévvizi Sándor Endrőd és Gyoma helyneveit feldolgozó köteteit idézi. „A belterületi helynevek többségükben utcanevek, tele rejtéllyel, mint Magyarországon mindenütt. Miért lett az Ady Endre utcából Tamási Áron utca? Az Andrássy utcából (ahol én születtem) Blaha Lujza utca? A kettő között ez Bajcsy-Zsilinszky utca is volt. A Szózat költője, Vörösmarty Mihály utcájából miért lett Babits Mihály utca? A Jókai Mór utcából Csejti utca? A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc utcájából Tóth Árpád utca? Lehet, hogy a két település egyesülésekor bizonyos nevek megduplázódtak? És lesz-e Kosztolányinak, Karinthynak, Szabó Lőrincnek, Radnóti Miklósnak, Illyés Gyulának utcája?” – olvasható a 2016–2017-ben született műben – és a válasz minden bizonnyal itt, a két település egyesülésekor előállt névduplázódásokban keresendő.

Egyébként csend van és nyugalom a Tamási Áron utcában, mintha az itt lakók épp elsiettek volna itthonról, például a Kner-emlékév valamelyik eseményére. Kner-emlékévvé nyilvánította ugyanis a 2022-es évet a gyomaendrődi önkormányzat, tekintve, hogy idén 140 éve alapították a Kner-nyomdát, amely jelenleg is a város egyik legnagyobb munkaadója. Egész évben színes programsorozattal emlékeztek meg a nyomdaalapítóról, a polgárosodó Gyoma egyik legjelentősebb alakítójáról, Kner Izidorról és a magyar könyvészetet megújító tipográfus, nyomdász, könyvművész Kner Imréről. Mondják, a könyvkiadás Kner Imre, Kner Izidor elsőszülött fia munkába állásával indult meg igazán. Ők adták ki például Kosztolányi Dezső Tinta című kötetét, Thury Zoltán összes munkáját és Balázs Béla könyveit. A nyomdát 1949-ben államosították, majd 1991-ben privatizálták, 2004-ben pedig részvénytársasággá alakult. Az emlékévet azért szervezték, hogy ráirányítsák a figyelmet a Kner család Gyomára, annak társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a magyar nyomdaiparra és a könyvészetre gyakorolt kimagasló hatására.

És most figyeljen az olvasó: a Gyomai Kner Nyomda nyomtatta Tamási Áron Bölcső és Bagoly – Vadrózsa ága című könyvének 1968-as és a Világló éjszaka című könyvének 2018-as kiadását is!

És most még jobban figyeljen az olvasó: az írásunk elején már idézett Szilágyi Ferenc (1928–2010) író, irodalomtörténész, nyelvész, költő, filológus Magyar Athenas I–II. című epigrammagyűjteményét – amely „kezdetektől 1766-ig mutatja be irodalmunk halhatatlanjait, történelmünk, kultúrtörténetünk gyöngyszemeit, nemzeti Pantheonunk nagyjait… Szilágyi Ferenc optikáján keresztül… amelyben ott az irodalom-, nyelv- és művelődéstörténészi múlt, látásmód (a »kényszerpálya« összes ismerete, tapasztalata), a tanár adni akarása, a lírikus érzékenysége, formaművészete…” (Polányi Éva) – szintén a Gyomai Kner Nyomda nyomtatta. A kötetben az alábbi verssorokat is benne találjuk:

Tamási Áron (1897–1966), író

Székelyföld tréfás-keserű góbéi vigadnak
oly könnyes-vígan, mint ahogy Ábeled is.
Tündéri képzeleted havasok pásztortüzinél gyúlt
dús hegyi réteknek tarka virágözönén.
Farkasok ólálkodtak bár farkaslaki kunyhód
záratlan küszöbén: messzeüzé a Mese
falkájuk, meg a Fény s a vadon nőtt rozmarin ága,
mellyel a Hargita szent Hélikonára jutál.

Ugye, hogy érdemes volt eljönni Gyomaendrődre?

Varga Gabriella


[1] Farkaslaki hazatérései alkalmával Tamási Áron általában nem a zsúfoltabb szülői háznál szállt meg, hanem (Fancsaliné Tamási) Ágnes húgánál, ahol vele együtt sok ismert személyiség is megfordult, köztük Illyés Gyula, Féja Géza, Németh László, Sütő András, Nagy Imre, Tompa László, Czine Mihály, Izsák József – és mások mellett Tímár Máté is.