Magyarság Háza Galéria, 1051 Budapest, Nádor utca 17.   |   Rendezvényszervezés: + 36 1 795 66 06

A Magyarság Háza programjaira az előzetes regisztráció javasolt. Kérjük, hogy a regisztráció megkezdéséhez kattintson a kiválasztott programra! Tartalmas időtöltést kívánunk!

Tamási utca és Hargita Étterem Dél-Dunántúlon

Hidas község a Pécsváradi járásban, Baranya megye északkeleti szélén, Bonyhád és Mecseknádasd között helyezkedik el; nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.

Berg Csaba polgármester így mutatja be a községet annak hivatalos honlapján (vö.: www.hidas.hu): „Domborzatilag a település gyönyörű tájban fekszik, amelyet az Észak-Mecsek nyúlványai és a szomszédos Tolna megyei Völgység lankái határoznak meg. A településen három vízfolyás található: a Vadvízi-árok, a Völgységi-árok, amely valamikor a malomárok volt, és az Öreg-patak, amelyik kettészeli a falut. A települést az Öreg-patakkal szinte párhuzamosan átszeli a 6-os főút is. A község tájegységileg a Mecsek észak-keleti lábainál, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közvetlen szomszédságában található. Belterülete 211 hektár, külterülete 1695 hektár, a község lélekszáma 2014. január 1-jén 2173 fő volt. Infrastrukturális ellátottsága jó. Az iparterületeken üzemek működnek, a mezőgazdaságban többnyire magánvállalkozók, őstermelők vannak, domináns a szántóterületek művelése. Műemlékvédelem alatt álló római katolikus temploma 1784-ben, copft stílusban épült, s itt található a falu volt földesurának, Kajdacsy Antalnak a márványsíremléke is. Az evangélikus templom 1793-ban épült késő barokk stílusban. Az ugyanebből a korból származó főoltár és a padok szintén késő barokk jegyeket mutatnak. Az új református templom építése 2007 tavaszán kezdődött; a székely templom hazai és külföldi támogatással, helyi összefogással és lelkes, kitartó szervezéssel épült fel. Említésre méltó az első és a második világháborúban elesett áldozatok emlékére készült Hősök szobra, a település központjában a Bányászemlékmű, a hivatal épületében lévő Kardoss-emlékszoba, valamint a Tájház. A hivatal épülete korábban a Kardoss család tulajdonát képezte. A Kardoss-emlékszobában 100 évnél régebbi emlékek, apró személyes tárgyak, fényképek, újságcikkek idézik a kort, amelyben Kardoss Kálmán értékes, hasznos életét töltötte. A Tájház a községben élők »közvagyona« és hagyományozódik egyik generációról a másikra. Ennek a háznak a pontos mása helyet kapott a szentendrei skanzen dél-dunántúli tájegységében. A közösségi színterek az egyesületek aktív közreműködésével biztosítják a kulturális élet színességét.”

A község története a Bonyhádéval hasonlatos: a törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek telepedtek le, majd a XVIII. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt. A második világháború után a kitelepített németek helyére Andrásfalváról származó, református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Az ő mai leszármazottaik élik hagyományaikat, és ami a legfontosabb: egymással és másutt élő társaikkal összetartva, összefogva teszik ezt.

Erre egy egészen friss esemény is példaként szolgálhat. Ez év (2022) szeptemberében pörköltfőző versenyt rendeztek Hertelendyfalván a református templom felszentelésének ünnepén. A résztvevők az imaház udvarában gyűltek össze; tizenhárom bográcsban főtt a különböző, sajátos recept szerint készített pörkölt. A Pannon RTV tudósítása szerint a helyi Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület ifjúsági tánccsoportjának tagjai voltak a legfiatalabb résztvevők; ők az előző években szüleik segítségével főztek, idén azonban önállóan igyekeztek kiérdemelni az elismerést. A házigazdák, vendéglátók a főzőcsapatok tagjait és az imaház udvarára látogató, találkozásra vágyó vendégeket lángossal, kürtőskaláccsal, nyárson sült kolbásszal és szalonnával vendégelték meg. Családi és baráti körök fogtak össze, hogy megfőzzék a legízletesebb pörköltet. A főszakácsok mellett segédek, kukták, támogatók alkották a csapatokat. A főzőverseny befejeztével öttagú bizottság értékelte a csapatok főztjét. A jelenlévők ezután átvonultak az egyesület székházához és felállították a kirvájfát, amely egy héten át állt, jelezvén az ünnepet.

Miért meséltük el ezt ilyen részletesen? Azért, mert a hidasi testvérgyülekezet csoportja is vállalta a versenyen való részvételt! Hardicsay Sándor erről így nyilatkozott: „Örömmel jöttünk. Én második alkalommal vagyok itt, a Kirvájon (a templom felszentelésének ünnepén – a szerk.) és hát ez a százhúsz év különleges évforduló, úgyhogy testvérként érezzük magunkat itt, Hertelendyfalván.”

Mindezek után teljesen természetesnek mondható, hogy Hidasnak is van Tamási Áronról elnevezett utcája! Fel is kapaszkodtunk szűk – egysávos –, kanyargós-emelkedős úttestén egészen a köztemetőig, merthogy a hidasi Tamási Áron utcának a felső végén, a 193.,194. és 198. hrsz. alatt azt találjuk. Egy leírás szerint Hidason három nagy felekezet: az evangélikus, a római katolikus és a református vallási közösség működik s mellettük a baptisták, a hetednapot ünneplő adventisták és a Jehova tanúi is jelen vannak. A baptisták temetője Kishidason a zsidó temető szomszédságában volt. A Mária Terézia idején építtetett magyar református templom amikor már életveszélyessé vált, Laub Henrik ács felügyelete mellett lebontották. A templom mögött volt a temető. Váraljáról jártak át évente egyszer az odatelepültek istentiszteletet tartani Mindenszentekkor és ilyenkor kimentek a sírokhoz is. A katolikus temető a Móricz Zsigmond utcában volt. A régi evangélikus és református temető az Árpád utca végén található, ahol a Kardoss-kripta van. Jelenleg a temetkezés vallási hovatartozástól függetlenül a Tamási Áron utca végén található új köztemetőben történik. Videcz Ferencné, akinek a fentebbi sorokhoz a Fejezetek Hidas történetéhez című könyvében leírtakat vettük alapul, a VI., Etnikum és vallás, iskolák és temetők című fejezetét ezzel a Tüskés Tibortól kölcsönzött gondolattal zárja: „A fiak dolga, hogy a szülőket eltemessék és megsirassák. Az élők kötelessége a gyász. Az itt maradók gondja, hogy az eltávozók emlékét megőrizzék és ápolják. Minden temető az élő falu múltja, a helység történelmének egy darabja. S minden temető az élő falu tükre, melyben az itt maradók, a hozzátartozók láthatják magukat.”

A köztemetőtől visszaereszkedve a Tamási Áron utcán, látjuk, hogy abból nyílik az Ady Endre utca, párhuzamos vele a József Attila utca, merőleges rá a Vörösmarty Mihály utca. Irodalmi közeg a javából! S mintha mindez ihletője lenne az ittlakóknak: szép mozaikképet rejt az egyik téglaház fala. A művészet mellett amúgy más jellegű kétkezi foglalkozások dominálnak itt: a 3. szám alatti ház tulajdonosa lakatosmunkákhoz ért; gázcseretelep üzemel a 6. szám alatt, építőipari szolgáltatásokat kínál a 8. szám alatt székelő L-Rund Bt., a 8/A. alatt lévő Metalfitter Kft. pedig a fémmegmunkálás terén szerzett jártasságot.

S ki tudja, mennyi mindent rejt még a Tamási Áron utca, mint ahogy Hidas egésze is! A Tamási Áron utcától kettő percnyire például nem egyéb várja a megpihenni, felfrissülni, finom falatokat kóstolni vágyókat, mint a Hargita Étterem! Több mint harminc éve működik itt Hidas szívében, s ma már megújult környezetben várja vendégeit hétköznapokon 10 és 14 óra között. Rendezvények lebonyolítását is vállalják 200 főig, a hét minden napján, az udvaron 150 négyzetméteres fedett, fűthető terasszal. S ha ez még nem volna elég: szakács- és pincértanulók gyakorlati oktatásával is foglalkoznak, méghozzá magas szinten. Végzős diákjaik rendszeresen országos versenyeken vesznek részt, nagyon jó eredménnyel. „A képzésben nagy szerepet kap az önálló munkára való felkészítés, így végzett tanulóink később megállják a helyüket, akár a közétkeztetésben, akár egy nagyobb étterem önálló szakácsaként helyezkednek el. Mindezek miatt tanulóink a végzés után szinte azonnal el tudnak helyezkedni” – mondják a Hargita Étterem vezetői.

Nos hát, székely hangulatú, Tamási Áron-emlékévi, dél-dunántúli kirándulás gyanánt jobbat el sem lehetne képzelni, mint egy sétát Bonyhádon és Hidason a Tamási Áron utcákban, majd egy finom ebédet utóbbi Hargita Éttermében. Megtetézve mindezt a hidasi Tamási Áron Művelődési Otthonban egy jó előadással, annak kertjében pedig a Tamási Áron-szobor megkoszorúzásával…

Varga Gabriella