1051 Budapest, Zrínyi utca 5., Tel.: + 36 1 795 66 06hu

Program

Magyarság Háza Szabadegyetem | Resócki Rolland előadása

A vajdasági Tisza mentén élő magyarok tradicionális tánckultúrája

2020. FEBRUÁR 6. (CSÜTÖRTÖK), 18:00

Helyszín: mAGYARSÁG hÁZA – 1051 Budapest, Zrínyi u. 5. (Duna Palota)

MAGYARSÁG HÁZA SZABADEGYETEM

A VAJDASÁGI TISZA MENTÉN ÉLŐ MAGYAROK TRADICIONÁLIS TÁNCKULTÚRÁJA

Resócki Rolland előadása

Vajdaság Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe. Etnikai összetétele rendkívül változatos: a régió lakosságának egyharmadát számos különböző etnikai csoport teszi ki. Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három földrajzi egységre osztja a tartományt: Bácskára, Bánátra (Bánságra) és Szerémségre. Vajdaság magyarok által lakott területe három táncdialektológiai egységre osztható: a Dél-Duna mentére (Gombos, Doroszló, Bácskertes/Kupuszina), az Al-dunai székelyek lakta területekre (Hertelendyfalva, Székelykeve, Sándoregyháza) és a Tisza mentére. Más területekről jelenlegi ismereteink alapján nem áll rendelkezésünkre kutatási információ.
A jelenkori néprajzi vizsgálatokra hivatkozva a Tisza mente bácskai és bánsági oldalát kulturális értelemben is egységes kisrégióként kezelhetjük. A vidék újratelepítésének kezdetétől fogva, a mai napig folytonos kereskedelem folyik a területek között, amely feltételezhetően magával hozza a kulturális javak cseréjét is.
A vizsgált időszak az 1970-es évektől az 1990-es évek elejéig terjed, ugyanis a rendelkezésre álló táncos videofelvételek ebből az időszakból származnak, de az adatközlők emlékezetére támaszkodva és a napjainkban folyó kutatásokra hivatkozva ez az időkorlát kitolható a századfordulótól napjainkig. Előadásom összefoglaló képet ad a jeles napokhoz, az emberi élet fordulóihoz, munkavégzéshez kapcsolódó táncalkalmakról, ezek táncilleméről, a tánctanulás módjáról, valamint a kiáltott rigmusok használatáról. Tisza mentén a citerások mellett tamburazenekarok szolgáltatták a tánc zenei kíséretét, olykor-olykor kiegészülve más hangszerekkel. A táncmulatságokat két alapvető csoportra oszthatjuk: egyik az alkalomhoz nem kötött – kötetlen forma –, ilyenek például a házibálak, amelyeket a térségben több névvel is illettek, de a legáltalánosabban elterjedt elnevezés a cécó volt. A másik pedig a szervezett táncalkalmak – bálok –, melyeknek a lebonyolítását polgári hatások és szabályok színezték.

A belépés ingyenes. A helyek korlátozott száma miatt regisztráció javasolt: magyarsaghazainfo@gmail.com (a regisztráció a Magyarság Háza elfogadó válaszlevelével aktiválódik). Helyfoglalás érkezési sorrendben.