Egyszer volt, hol nem volt…
„Mese kell nekünk! Szépséget zuhogtató, végtelenbe áradó, csodálatos mese, ahol rajongó, hősi magyar lelkünk nagy világosságú tüzek mellett táborozhatik” – állnak Tamási Áron szavai Hadnagy Jolán Családmodell és gyermekvállalás a magyar népmesékben című könyvének mottójaként.
A most elmesélés előtt álló történet is olyan meseszerű! Nyugodtan kezdhetnénk úgy, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy álom…, de nem kezdjük, mert ez a történet kilépett az álom világából és valósággá vált.
Mindazok a derék farkaslaki falusfelek ugyanis, akik még az 1970-es, 1980-as években egy Tamási Áron emlékét ápolni hivatott civil szervezetről álmodtak, rögtön az 1989. december végi romániai politikai fordulat utáni pillanatokban valóra váltották azt: megalapították és bejegyeztették a Tamási Áron Művelődési Egyesületet.
Hej, be nehéz dolga is lesz annak, aki egyszer is számba akarja majd venni, mi mindent alkottak, teremtettek, tüsténkedtek az immár meghaladott három évtized alatt, mert ennek leltárát elkészíteni már-már szinte lehetetlen. Varázspálcák, táltos paripák és csodatevő jótündérek segítségére mind-mind szükség lesz ahhoz, hogy ez a leltár létrejöjjön. Ha egyáltalán szükség lesz ilyesmire. De lehet, hogy nem lesz. Mert nem is a leltár a fontos, hanem mindig a pillanat, amit ők örökké, de örökké megfényesítenek. S az ebből való részesedésnél nem is lehet fontosabb semmiféle lajstrom.
Az egyesület – ha nem láttam volna a saját szememmel, nem mondanám – tűzön és vízen, árkon és bokron, hegyen és völgyön, járt és járatlan-úttalan utakon végighalad, csak vihesse és adhassa hírül országnak-világnak: Tamási él! Itt van velünk szavaiban, üzeneteiben, tanításában. S nem csak itt van, hanem, ha megértjük őt, akkor, mint belső iránytű, vezet is bennünket.
Tamási Áron szülőföld és lélek – a nevét viselő farkaslaki egyesület is az
„Tamási Áron csillaga Farkaslaka volt. Farkaslaka csillaga ma Tamási Áron. Ő itt, Székelyföld kicsi falujában látta meg a napvilágot. Innen indult a fénykeresés útjára, a mag innen szökött csírába és gyökerei ebbe a talajba kapaszkodtak egyre nagyobb erővel, majd teste itt talált örök nyugalomra” – írja a Tamási Áron nyomában Farkaslakán – Tamási Áron-idézetek Jakab Emil fotóival című album előszavában Hadnagy Jolán, a kötet felelős szerkesztője. Az exkluzív kiadvány annak a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesületnek a gondozásában látott napvilágot 2018-ban, amelyet egy óvónő, négygyermekes édesanya, egyunokás kisnagymama, egy néptánccsoport irányítója és három kórus oszlopos tagja, az idézett előszórészlet szerzője vezet: Hadnagy Jolán.
A szervezet megalakulását, a kezdetet így beszéli el:
– A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület ötlet szinten már 1972-ben megszületett, abban az évben, amikor avatták Szervátiusz Jenő és Tibor, apa és fia egyetlen közös alkotását, a Tamási- emlékkövet, amelyet Sütő András tonnás hegyi beszédnek nevezett. 1990-ben, a „változás” után országos szinten az első bejegyzett művelődési egyesületek egyike volt, erről tanúskodnak az elsárgult alapító okiratok. A nagy székely író emlékének méltó tisztelése, őrzése, hagyományaink, értékeink védelme és terjesztése indította az akkori lelkes csapatot a közösségi élet szervezésére.
Tevékenységük első éveiben, 1993-ban a néhai Czigány Zoltán közreműködésével és a Tamási-özvegy, Bokor Ágota anyagi segítségével, a kolozsvári EMKE-vel (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel) közösen megvásárolták Ágnes testvér ingatlanját, amelyhez az író nagyon kötődött. A házat 2012-re sikerült felújítaniuk. Közben a tagok Tamási-színműveket tanultak, mutattak be.
Az egyesület 2010-ben újraszerveződött, frissült a tagság, az alapszabályzat elavult részeit új, korszerűbb célrendszer váltotta, egészítette ki. Az új lendületet kapó egyesület bővítette tevékenységeinek körét. „Tamási Áron megérdemli, hogy szülőfalujában többet foglalkozzanak örökségével, és ez nem csak az irodalomra, a megemlékezésekre korlátozódik. Többször szerveztünk felolvasási maratont a helyi iskolával közösen Tamási műveiből, elindítottuk a gyermekek néptáncoktatását, segédkeztünk a néptánctábor megszervezésében, női kórus alapult, amely főleg népdalokat, népdalfeldolgozásokat énekel, partnerek voltunk népdalversenyek megszervezésében, elkészítettük az Éneklő Farkaslaka CD-t, képviseltük Tamási Áron szülőfaluját különböző rendezvényeken, előadásokon. A kolozsvári EMKE-től megkapva Ágnes néni ingatlanának többségi tulajdonrészét, hozzafogtunk a végpusztulás előtt lévő ház felújításához, amit sikeresen be is fejeztünk. Pályáztunk, kapcsolatokat alakítottunk ki színházakkal, a művészeti és irodalomi élet embereivel. Partnerségre léptünk többek között a Székelygyümölcs Egyesülettel, akikkel közösen több ízben is kalákát szerveztünk Tamási kedvenc gyümölcsös kertjében. Könyvbemutatókat, kiállításokat szerveztünk. Nemzeti ünnepeinken, jeles napok alkalmával rendezvényeket szerveztünk…” – olvasható az egyesület honlapján.
A jeles napokhoz kapcsolódó aktivitásokból, rendezvények szervezéséből az idei emlékévben is alaposan kivették és kiveszik a részüket.
Ez év május 29-én például kettős évfordulóról emlékeztek meg: Tamási Áron halálának 56., illetve a Szervátiusz Jenő és fia, Tibor által a sír elé készített emlékkő felavatásának 50. évfordulójáról. Szerepet vállaltak továbbá annak a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyarság Háza közreműködésével az író tiszteletére összeállított, 17 fényképes-szöveges tablóból álló szabadtéri kiállításnak a közönség elé tárásából is, amely Csíksomlyón a kegytemplom előtti téren is megnyílt 2022. június 2-án. A négy példányban elkészült tárlat másik példánya június 5-én, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó megemlékezésen Farkaslakán, az író sírja és a Szervátiusz-emlékmű melletti kerítésen elhelyezve nyílt meg és szeptember végi bezárása után is a faluban marad, míg a másik három kiadás a nagyvilágban vándorolva népszerűsíti Tamási életművét.
A nemzeti összetartozás napját is a Tamási-emlékév jegyében szervezték idén Farkaslakán. Június 4-én a Békéscsabai Jókai Színház társulata az író Vitéz lélek című színpadi drámáját mutatta be a helyi művelődési ház színpadán, másnap a Trianon-emlékműnél tartott megemlékezés keretében pedig az említett kerítéskiállítás megnyitásával idézték meg a nagy író emlékét.
Az eseményen Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke az író pünkösdi gondolataival köszöntötte a jelenlévőket: „A faluban hált a Szentlélek az éjjel. Hajnalban látták fényesen elmenni egy piros hintón. Utána harmat és a harmat után illatos fény szállta meg a földet.” A saját gondolataival folytatta: „A történelem tele van csatákkal, amelyek között vannak győzedelemmel végződők, de vesztes csaták is. Trianon is ezek közé tartozik. Tudnunk kell róla, emlékeznünk rá, sírjára koszorút helyezni, de élő virágból. Ezek az élő virágok pedig mi magunk vagyunk. A jövőnk úgy biztosított, ha hitben erősödünk, megéljük kultúránkat és bízunk a megmaradásunkban. Ez a mi lehetőségünk és nagy felelősségünk” – fogalmazott, majd Tamási Áron szavait idézte ismét, melyek szerint: „Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!”
Ugyancsak a Tamási Áron Művelődési Egyesület volt a Magyarság Háza együttműködő partnere azoknak a négynapos farkaslaki tanulmányutaknak a megszervezésében és lebonyolításában, amelyeket a magyar kultúra napján a Nemzeti Színházban a hagyományos Ádámok és Évák ünnepén bemutatott játékuk alapján a diákszínjátszó és színésztanuló csoportok legjobbjainak ajánlott fel a Magyarság Háza. A 2022. szeptemberi, az író születésének 125. évfordulója alkalmából szervezett kétnapos megemlékezéssorozatról is sokat olvashattunk a sajtóban, de szóba hozhatnánk hasonlóképpen – sok más mellett – az egyesület 2022. november 26-i hertelendyfalvi közreműködését is az ottani szervezettárs, a Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület szervezésében megvalósult A mi Tamási Áronunk című esten. És ez csupán néhány példa, amit a farkaslaki egyesület ez évi, ennél sokkal gazdagabb és sokrétűbb tevékenységéből kiemeltünk.
Az említett képesalbum előszavában Hadnagy Jolán azt írta – idéztük az elején –, hogy az író ebből a faluból indult a fénykeresés útjára. Az egyesület elnöke így tágította ki a maga gondolatait a fénykeresésről:
„»A legnagyobb dolog: világot teremteni« – mondja az író. Világot teremteni, világosságot hozni… fény kell és fényforrásokat kell keresnünk. Tamási Áron és az általa teremtett, szavakban örökül hagyott világ olyan fáklya, amely mindannyiunknak meggyúlhat, lángot adhat. »A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel« (Jn 1,5) – szólt Jézus Krisztus egykoron. Sötétség elég van, egyre inkább sötétedőnek látszik a világunk, de a mi felelősségünk, hogy fényeket gyújtsunk. Tamási Áron szerette a szülőföldjét, szerette Farkaslakát, szerette a magyarságot, hitt az értékekben. Ezt hirdette és hirdeti ma is. Szeretett élni. Szeressetek ti is élni! A világteremtés mindannyiunk feladata. Ne mindig másoktól várjuk világunk boldogítását. Ne azt keressük és szóljuk, hogy mitől sötét a világ, hanem mindenki a maga helyén próbálja megteremteni az általa is teremthető jó világot. Merjük észrevenni, hogy szép az élet! Tamási Áron szavai, gondolatai ilyen fényforrásként tudnak szolgálni.”
Ennek szellemében dolgozik, munkálkodik immár harminckét éve a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület.
Vallják, hogy Tamási Áron nemcsak síremlék, nemcsak Ábel és egyetlen idézet. Farkaslaka sokkal több a két cserefánál és a szülőháznál. Tamási Áron szülőföld és lélek.
Azt is mondják: megpróbálnak hűek lenni a Tamási-szellemiséghez, hirdetni a falu híres szülöttének írói és szellemi nagyságát… megpróbálnak kincsőrzők és fényesítők lenni.
Mindezt nem csak próbálja tenni a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület. Teszi is.
Varga Gabriella
