Orosházán született – 1981. április 5-én – Szente Vajk Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, drámaíró, műsorvezető, aki a debreceni Csokonai Színház társulatának tagjaként a 2003/2004-es évadban Kömény Mókát is alakította Tamási Áron Énekes Madár című darabjában.
És itt élt Károlyi Fülöp Béla (Kolozsvár, 1939. július 23. – Orosháza, 2013. november 9.) magyar közíró, tanár, költő, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója (1986–1996), Békés megye kulturális életének meghatározó alakja, a Magyarságtábor megalkotója, aki a következőt vallotta: „…a novellák atyja nekem Boccaccio, Krúdy, Kosztolányi, Tamási Áron, Csáth Géza. Ők jó novellákat írtak, persze mindazt már előttük is kitalálták, de bennük összegyűlt az elődök minden tapasztalása, írástudása, rafinériája.”
Orosháza Dél-Alföldön, a Viharsarokban, Békés megyében helyezkedik el, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után. Földrajzilag sík vidéken fekszik, csak néhány halom található az északi területén. Folyója nincs, tavai csak a város határában. Természetes úton született a Gyopárosi tó, amely a nevét adta a helyi gyógy- és strandfürdőnek. Észak felől Nagyszénás, északkelet felől Csorvás, kelet felől Gerendás, délkelet felől Pusztaföldvár, dél felől Kardoskút, délnyugat felől Székkutas, északnyugat felől Árpádhalom és Gádoros a szomszédja. (Nyugat felé a városhoz legközelebb eső település Nagymágocs, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.) Központjától teljesen különálló külterületi városrésze Kiscsákó, amelynek nagyjából trapéz alakú területe északon és nyugaton Nagyszénás, keleten Kondoros, délen pedig Csorvás közigazgatási területeivel érintkezik. Orosházának Kiscsákón kívül még két városrésze van: az egyik a Gyökerest is magában foglaló Szentetornya, amely régen önálló település volt, 1946-ban vált Orosháza városrészévé, a másik pedig Rákóczitelep, amelyhez Újosztás is hozzátartozik, és amelynek a területe sokkal kisebb, mint a Szentetornyáé.
Miért fontos nekünk a húszas években keletkezett Gyökeres nevű városrész-rész? Azért, mert itt találjuk a valamivel több mint félkilométernyi hosszú Tamási Áron utcát!
Akár tömegközlekedéssel is érkezhettünk volna, erre jár ugyanis az Autóbuszállomás–Lehel u.–Táncsics u.–Szentesi út–Gyopárosi út–Gyökeres, Szántó Kovács János utca útvonalán közlekedő 2-es, valamint az Autóbuszállomás–Huba u.–Szentesi út–Gyopárosi út–Gyökeres, Szántó Kovács János utca útvonalán közlekedő 2A számjelzésű helyi autóbuszjárat. A járatok Dobó István utcai megállója található a Tamási Áron utcában, még pontosabban a Tamási Áron utca–Dobó István utca kereszteződésében.
Ám minthogy mi autóval érkeztünk, le is parkoltunk szépen az ugyanezen az utcasarkon, a buszmegállóval átellenben álló Gyökeresi Kocsma parkolójában, s nagy nekirugaszkodással be is kanyarodtunk a Dobó István utcai bejárat elé, hogy aztán onnan bekanyarodjunk a Gyökeresi Kocsmába, déltáj lévén, beszürcsölni egy szimpla vagy dupla, de mindenképpen frissen főzött finom forró feketét – csakhogy a kocsma ajtaja zárva volt. Csupán a szép muskátlik árválkodtak ott az ugyancsak szép kis kerthelyiség körül, de az ajtó, az zárva volt, s a kinyílásáig még legalább három órát kellett volna várakoznunk, így hát kávétlanul bandukoltunk tovább az orosházi Tamási Áron utcán, s azzal vigasztaltuk magunkat, amivel a kocsma homlokzatán elhelyezett cégér is kecsegtetett: Jutalom a nap végén!
Az utca az egyik végén a Lénia utcára, a másik végén a Szántó Kovács János utcára merőleges és közben három másik utca keresztezi: a Liszt Ferenc, a már sokat emlegetett Dobó István és a Berzsenyi Dániel utca. A burkolat aszfaltozott, két szélén a zöld fűre már elég sok őszi színekben pompázó falevél hullott. Az idő felhős, borús, de nem esik. A séta pedig kimondottan jólesik.
Már az ebédünket falatozzuk a belváros egyik pici bisztrócskájában, s közben azon gondolkodom: ha nem kattintok rá az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola honlapjára, talán nem is tudnék arról, hogy a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen a Népi Írók Szoborparkjában is áll egy Tamási Áron-szobor! A református iskola tudniillik megvalósította a Magyarként a magyar kultúráért című pályázatát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, és ennek keretében 36 nyolcadikos diák és 4 fő pedagógus 2020. október elsején irodalmi túrán vett részt a Nagyszalontán született és Békés megyébe költözött Sinka István nyomában Vésztőn, a Sinka István Emlékházban és Vésztő-Mágoron a Történelmi emlékhelyen. Utóbbinak szerves része a Népi Írók Szoborparkja, amely a két világháború között kibontakozott népi mozgalmon belül tevékenykedő népi betűvetők, a nehéz sorban élő emberek életét, küzdelmét bemutató írók, költők, tudósok, közéleti személyek szoborportréi láthatók. Nos, itt találjuk Tamási Áron mellszobrát is. 2006-ban állították, Gyurcsek Ferenc alkotta.
Az orosházi két – magyar és angol – tanítási nyelvű református iskola diákjainak, amikor Vésztő-Mágoron jártak, nem kellett bemutatni Tamási Áront, pontosan tudták, hogy ki ő. A Határtalanul Program keretében gyakran, mondhatni rendszeresen felkeresik Erdélyt. Tanulmányútjuknak 2015-ben a KalandTÚRA Erdélyben címet adták és beszámolójukba ezt a mondatot is beleírták: „Farkaslakán újabb orosházi koszorú került Tamási Áron sírjára.” 2016-os útjuknak pedig ez volt a címe: Kalézolás ahajt, Erdélyföldön … avagy barangolás Erdély minden magyart és a világot ékesítő gyöngyszemei között. Ennek a négynapos útnak a beszámolójában is benne áll, hogy: „Farkaslakán Tamási Áron sírjának megkoszorúzása után a hetedikesek felelevenítették az író munkásságát.” 2019-ben és 2021-ben is elindultak az iskolapadból az élő Erdélybe, és hazatérve társaiknak elmondták: „Farkaslakán megtekintettük a trianoni emlékművet és Tamási Áron síremlékét.”
Ja, és találtunk az iskola szép új honlapján egy 2015-ből származó, 260 kérdést felvonultató dokumentumot is, amelynek ez a címe: Kérdések a magyarság története és a Kárpát-medence földrajza témakörében. A 215. számú kérdés így szól: Hol vannak a Görgényi-havasok (amelynek erdeiben játszódik Tamási Áron Ábel a rengetegben című regénye?
Na, ki tudja a helyes választ?
Hát a kalézolás és az ahajt jelentését?…
Varga Gabriella
