Menü Bezárás

Fejlődő és zöldülő kertfalu

Kecskemétről szombat délben – ahogy jeleztük is hetényegyházi ismertetőnk végén – Izsákra tartottunk, s úgy terveztük, hogy onnét még aznap elgurulunk Helvéciára is, hogy aztán a Kecskeméten éjszakázás után, vasárnap felkereshessünk további néhány települést: a Kiskunmajsa, Kalocsa, Solt hármas egységet. Nem így történt. Izsákon Bajkó Zoltán plébános társaságából csak estefelé voltunk képesek kiszakadni, így Helvécia is vasárnap reggelre maradt.

Na de nehogy azt higgye bárki is, hogy Izsákhoz Tamási Áront semmi kapcsolat nem fűzi! Dehogynem! Hála Bajkó Zoltán atyának, aki kezünkbe nyomta az Izsáki kalendárium 2005-ös kiadását, a következőket tudtuk meg, vagyis olvastuk a kalendáriumban. Ebből idézünk: 

A Szajor-dűlőben hozták létre otthonukat és szép szőlőtelepeiket Postupici Kostka László (1858–1918, a festő Csontváry Kosztka Tivadar testvéröccse) és felesége, Kochenberger Paula. „Régi gyógyszerész família tagjaként sikerült előállítani a sárfehér szőlő permetezéséhez kiváló rézoxidport. A környéken gomba módra szaporodó tanyás birtokok között élenjárt Kostka László a birtok gondozásában és életvitelével. Itt születtek gyermekeik: Paula, Irén, László, Ferenc és Géza. A parasztgyerekek között nőttek fel. Kostka László a szőlősorok közé hozott nedves agyaggal rekordtermést ért el, egy hold területen 230 mázsa szőlő termett (1912-ben megjelentetett szakkönyvében leírja munkásságát).

A gyermekek a tanyai iskolába jártak, nem mutattak kimagasló eredményt. Az édesanya elhunyt 1908-ban, akkor épült az alsótemetőben a szép kápolna temetkezési helyként. A gyermekek ellátása szükségessé tette a családanya pótlását, Kostka László feleségül vette a nevelőnőt. Gyermekük, Géza építész volt Budapesten. A nagylányok Kecskeméten tanultak, egy szomszédlány felügyelete, gondozása mellett. J. Julianna később sokszor volt a család segítségére, legjobban szerették a túrós csuszát az ő keze után. […]

Kostka Paula férjhez ment Bokor István ügyvédhez. Egyetlen kislányuk, Ágota sokszor nyaralt Izsákon a rokonoknál. Mindentől védték, féltették. Nem beszélhetett bárkihez, a szomszéd tanítókisasszony sem volt méltó partnerük. A háború után a megélhetési problémák és a birtok elrendezése miatt itt élt a mostoha mama Izsákon. Nehezen éltek az államosítás, szövetkezetesítés után. A fővárosban élő családtagok elmaradoztak, az itthoniak elmagányosodtak. Bokor Ágotát Tamási Áron író vette feleségül […], így került Kostka Paula anyósként a nagy író mellé. Izsákon a Kostka családi kápolnát néhány évvel ezelőtt a családtagok felajánlották ravatalozónak, melyet Kostka Paula jelentékeny pénzösszeggel egészített ki.” (Forrás: Egykori szomszédok adatai alapján, Izsáki kalendárium 2005)

Vagyis: Bokor Ágota a híres szölész-borász, gyógyszerész Kostka László unokája és Csontváry Kosztka Tivadar unokahúga és sokszor nyaralt Izsákon a rokonoknál!

Ilyen felfedezések után vettük az irányt másnap reggel Helvécia felé és parkoltunk le annak északi részén a Tamási Áron utcában.

A mi Helvéciánk tehát – mert amúgy a világon még 187 Helvécia (Helvetia) nevű település található – Bács-Kiskun megyei, Kecskeméti járásbeli nagyközség, amely a megye északi részén fekszik, Kecskeméttől hét kilométerre délnyugatra, a Duna és Tisza közti homokhátságon. Budapest és Szeged között hozzávetőlegesen félúton található, mindkettőtől egyaránt nagyjából nyolcvan-nyolcvan kilométerre, az M5-ös autópályától három (a legközelebbi sztrádacsomóponttól öt) kilométerre. Az 52-es útról és az 54-es főútról is megközelíthető, de csak alsóbbrendű utakon; főutcája a Kecskeméttől Kiskőrösig húzódó 5303-as út; Kecskemét nyugati részével az 53 102-es számú mellékút köti össze.

Azt olvastuk a községről, hogy a honfoglalás előtt szarmaták laktak itt. A közeli ásatások alapján errefelé lehetett az avar birodalom központja. A környéken korábban állt települések a török uralom alatt elpusztultak és a vidék sokáig lakatlan maradt, Kecskemét Ballószög nevű pusztájának része lett. A városba menekült lakosság azonban megtartotta vidéki birtokait, így alakult ki a tanyarendszer. A homokos talajú környék szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, amelynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul estek, a homokon azonban nem él meg ez a kórokozó. A telep Wéber Ede Balatonfüreden dolgozó svájci tanárnak köszönhetően jött létre 1892 márciusában és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet (Helvetia Svájc latin neve). Ekkor 501-en lakták, főként Balaton-felvidékről idetelepült szőlőművesek. Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, amelyet Kecskeméttől vásárolt.

1895-ben adták át a Helvéciát érintő Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonalat, amelyen 2007-ben szűnt meg a személyszállítás. Az első világháború idején már 1300-an éltek itt, több mint 200-an harcoltak a háborúban, köztük Wéber fia, Aladár is. A háború után Helvécián létesült Kecskemét első köztemetője. 1934-re már 1960-an laktak a telepen. 1947-től keskeny nyomtávú vasútvonal kötötte össze Kecskemét belterületével – itt 2009-ben megszűnt a személyszállítás.

Helvécia 1952-ben alakult önálló községgé, függetlenné válva Kecskeméttől. 1961-ben bevezették az áramot. 1970-re már 4360-an lakták a települést. 1989-ben településrészét, Matkót lakói kérelmére visszacsatolták Kecskeméthez. A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, a teljes népesség több mint fele tanyákon. A falu településszerkezete sajátos, két, egymástól három kilométerre fekvő, nagyjából azonos népességű településrészből – Helvécia-Ófalu és Szabó Sándor-telep vagy Újfalu – áll, utóbbi az egykori állami gazdaság lakótelepe volt.

A Tamási Áron utca a település új építésű, alakulás alatt álló szegletén húzódik, amelynek bizonyos részein még az utcák is aszfaltozatlanok. De sebaj, Helvécia Önkormányzata a Magyar Falu Program keretében az MFP-UHK/2022 kódszámú, Út, híd, kerékpárforgalmi létesítmény, vízelvezető rendszer építése/felújítása című felhívásra benyújtott pályázatával éppen az idén 44 999 992 forint összegű támogatást kapott. Ebből a forrásból a 022/308. hrsz. út (Feketeerdői Általános Iskolával szemközti földes út) Kecskeméti úttól kezdődő 250 m-es szakasza, a Lővi dűlő II. (Bocsák ház) 415 m-es szakasza, a Hetes sor 300 m-es szakasza, az Etel köz 268 m-es szakasza, a Király út 240 m-es szakasza, a Papp Sándor tér 255 m-es szakasza és a Tamási Áron utca 130 méteres szakasza kap útalapot. Mindösszesen 1858 m hosszúságú útalap fog elkészülni – adta hírül még áprilisban a Kecskemét online. Legközelebb tehát, amikor erre járunk, már nemcsak a Tamási utca egyik felén, hanem végig aszfaltozott úttesten bolyonghatunk és szemlélődhetünk.

Láttunk kedves székelyes kaput, felfedeztük, hogy itt székel a gépjárműjavítással és -karbantartással foglalkozó JÓOTT-AUTO Kft., és láttunk szép új játszóteret is a Tamási Áron utca és a Jubileum út kereszteződésében!

Helvécia Nagyközség Önkormányzata ugyanis a Vidékfejlesztési Program keretén belül a Kolon Menti Leader Egyesület működési területére meghirdetett, VP6.19.2.1.-52-4-17 kódszámú, Településkép és közterület állapotának javítása című felhívásra is benyújtotta pályázatát és az pozitív elbírálásban részesült. Az elnyert 4 706 559 forint összegű támogatás segítségével lehetőség nyílt a meglévő játszóterek bővítésére és korszerűsítésére, illetve újonnan kialakított játszótér megvalósítására. A projekt keretében az új játszóteret a Tamási Áron utca – Jubileum utca sarkán alakították ki. Az egészséges életmód népszerűsítése érdekében a három darab játszóeszköz mellett elhelyeztek itt egy mell- és hátizomerősítő gépet is, emellett két napelemes kandelábert is vásárolt az önkormányzat a terület megvilágítása érdekében. Az eszközök telepítését követően sor került a füvesítésre, fák és cserjék ültetésére is.

És tudják, milyen nevű utcák húzódnak még itt a környéken? Hargita utca, Küküllő utca, Csíki utca, Háromszék utca… Szív legyen a talpán az a hargitai vagy kovásznai szív, amelyik nem dobban itt a szokottnál nagyobbat!

Helvéciának ezen a részén szinte mindenütt újonnan épült vagy épülőfélben lévő kertes családi otthonokat lehet látni s ezek közül nem egy zöldházat az orgoványi Green Energy Home Kft. emelt kulcsrakészre. A cég alapítói a saját családi házuk felépítésekor szerettek bele a házépítés folyamatába. „Saját tapasztalatainkból táplálkozva elmondhatjuk, hogy a családi ház építése nem nyűgök, terhek és bosszankodások kellemetlen egyvelege, hanem egy remek utazás, amelynek a végén az új otthonunk vár. A telek kiválasztás, az alapozás, a falazás, vagy éppen a tető ácsolása, fedése, a nyílászárók beépítése, a festés és a burkolás, a víz-gáz-központifűtés kiépítése nem vérrel és verítékkel borított út, hanem csak egy-egy állomás, amire később majd elégedetten gondolhatunk vissza” – mondják. És aki szeretné megtudni, hogy szerintük mely hat pillérre támaszkodik a nyugodt házépítés hat pillérre támaszkodik, kattintson a honlapjukra. Remek kisokost állítottak össze építkezés előtt állóknak.

Helvécián mintha mindenki olvasta volna ezt.

Varga Gabriella

X
X