MAGYARSÁG HÁZA SZABADEGYETEM

Magyarság Háza Szabadegyetem
Erdély címerei
dr. Szekeres Attila István erdélyi címerakadémikus előadása 

Időtartam: 60 perc  
Ajánlott életkor: 12+

Magyarság Háza Galéria 
1051 Budapest, Nádor u. 17. 
2024. április 4. (csütörtök), 18:00

A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

Erdély címere viszonylag későn alakult ki, mivel a terület a korai Magyar Királyság részét képezte. Képi megjelenítéséről a 16. századtól beszélhetünk. Közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején jelent meg először együtt, azok jelképezéséről az 1659-ben a Szászsebesen tartott országgyűlés határozott. Ekkor mondták ki törvény által, hogy a növekvő sas a vármegyék, a nap és hold párosa a székely „náció”, a hét „kolcsos város” a szász „náció” jelképe. Mária Terézia királynő 1765-ben nagyfejedelemségi rangot adományozott Erdélynek, ezzel együtt megfelelő koronával bővítette címerét. A rangemelést követően Erdély címere megjelent az uralkodói pecsétek címerelemei között, majd az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a Magyar Királyság középcímerébe került. Az első világháború után Erdély Románia részévé vált, s címere átkerült Románia jelképébe.

Kérjük, olvassa el https://magyarsaghaza.net/wp-content/uploads/2023/03/Adatkezelesi_Tajekoztato_Kivonat_Rendezveny_Regisztracio_Magyarsag_Haza_Nonprofit_Kft_220823.pdf linken található Adatkezelési Tájékoztatónkat!