Mi, magyarok – 17 ország, 53 film  

Tánc az élet
Gazdag Béla néptáncoktató portréja (Finnország, Jelinkó Márton filmje)  

Időtartam: 60 perc  
Ajánlott életkor: 12+  

Magyarság Háza Galéria 
1051 Budapest, Nádor u. 17. 
2024. január 16. (kedd), 18:00  

A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

Első – a Szocialista Kultúráért – kitüntetését még Székesfehérváron kapta, amikor a művelődési központban dolgozott. Három szólótánc fesztiválon szerzett első helyezést, ezért Örökös Aranysarkantyús Táncos címet nyert el. Finnországban életműdíjjal tüntették ki a néptánc területén végzett munkájáért. Legbüszkébb a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésre, amelyet Áder Jánostól vehetett át. 

Székesfehérváron született 1956-ban, anyja ruhagyárban dolgozott, apja benzinkútszerelő volt. Zenei általános iskolába járt, ahol Kodály-módszerrel oktattak, és a néptánc is a tananyag része volt. Zongorázott, gordonkázott, orgonált is. Később – hogy valami civil foglalkozást is szerezzen – felvételizett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára, amelyet végül nem fejezett be. Azt mondja, a tanulás helyett is táncolt.  

A rendszerváltásig néptáncosként sok országot bejárt, egyebek mellett így jutott el Finnországba is, ahol elbűvölte az Északi Sarkkör, az éjjeli napsütés és eldöntötte, hogy egyszer majd saját pénzén is kiutazik. Így is tett, Moszkván keresztül Helsinkibe repült, ahol akkor már barátok is várták, és néptánc kurzust szerveztek neki. Hamarosan híre ment, mint kiváló oktatónak, és hivatalos meghívást, valamint munkavállalói engedélyt is kapott.   

Nyolc hónapnyi kanadai munka után visszautazott Finnországba, ahol elkezdődött néptáncoktatói karrierje. Barátnője is utánament, összeházasodtak, és három gyermekük – két fiú, egy lány – született. 2006-ban elváltak, a gyermekeket Béla nevelte tovább.  Egyik fiának és a lányának életében is fontos szerepet tölt be a néptánc.  

A magyar mellett finn néptáncot is tanít, egy sor néptánctanárt is oktatott már. A kettő tánc közötti különbséget abban látja, hogy az eredeti magyar néptánc individuális és rögtönző jellegű, míg a finn néptánc szabályozott szerkezetű tánc. A finn szakemberek úgy látják, hogy a magyar néptáncban hatalmas erő és technikai készség van, amivel a finn néptáncot is magasabb szintre lehet emelni.  

Gazdag Bélának munkája és egyben hobbija is a tánc, de emellett még számos hobbival bír. Nagyon szeret fotózni, filmezni. Erdélyben is forgatott filmet, amelynek készítésében ő is részt vett, és amely a forradalom előtti helyzetet mutatta be, Chrudinák Alajos is bemutatta a legendás Panoráma című műsorában. Szeret autókat felújítani, különösen a Trabantok állnak közel a szívéhez, mert azokat valóban vezetni kell, nem könnyíti meg a sofőr munkáját különböző műszerek arzenálja. Barátaival még Trabant klubot is szerveztek, Magyarországról vitték ki a járműveket.  

Hatvanon túl is nagy energiával és virtuozitással táncol, fesztiválokat szervez, zsűrizik, oktat, s amit lehet, fényképezőgéppel, kamerával is megörökít. 

Kérjük, olvassa el https://magyarsaghaza.net/wp-content/uploads/2023/03/Adatkezelesi_Tajekoztato_Kivonat_Rendezveny_Regisztracio_Magyarsag_Haza_Nonprofit_Kft_220823.pdf linken található Adatkezelési Tájékoztatónkat!