MAGYARSÁG HÁZA FILMKLUB / MI, MAGYAROK
Esemény részletei
ŐSZ A KALIBÁKNÁLTankó (Bigyó) András portréja (Románia) Szent Mihály napja (szeptember 29.) után Gyimesben a hegyi kalibáktól a gazdálkodók leterelik jószágaikat a kaszáló rétekre.
Esemény részletei
ŐSZ A KALIBÁKNÁL
Tankó (Bigyó) András portréja (Románia)
Szent Mihály napja (szeptember 29.) után Gyimesben a hegyi kalibáktól a gazdálkodók leterelik jószágaikat a kaszáló rétekre. Hajdan százak keltek ilyenkor útra, ma azonban csupán néhányan űzik ezt a kihalóban lévő életformát, a kalibázást.
A gyimesi csángók a Kárpát-medence egyik legfiatalabb néprajzi közössége, akik az elzártság miatt mégis számos ősi hagyományt őriztek meg. Elődeik nagyobb részt a Csíki-medencéből, másrészt Moldvából települtek ide alig három évszázada. A sűrű erdővel borított hegyeken irtásréteket hoztak létre, a falutól olykor több órás gyaloglással elérhető területeken kaszálókat, legelőket létesítettek, ahová Orbán napján (május 25.) terelik ki jószágaikat.
A helyszín Sötétpatak feje, Bigyó András nyáraló kalibája, ami hét kilométerre fekszik a falutól. Itt tölti jószágaival a nyarat. Régen tizenkét-tizenhárom másik gazda volt ezen a környéken, ma már alig egy-két idősebb ember legelteti itt a teheneket, s már ők sem sokáig.
A film betekintést ad az egyik utolsó kalibázó gazda hétköznapjaiba, megismerjük a sajtkészítés hagyományos módját, a mai szemmel egyhangúnak tűnő életet, amit olykor egy-egy szomszéd látogatása színesít, vagy egy medve felbukkanása tesz izgalmassá. Az idős kalibázó megmutatja az ősi módszereket, hogyan lehet tisztábban látni, hallani a távoli jelzéseket, történéseket, hangokat.
A gazdák, persze, nem heverésznek naphosszat az állataik mellett, lekaszálják a réteket, hogy legyen a teheneknek télen is elemózsia. Egy tehén mintegy 3500 kilogramm szénát eszik meg az istállóban töltött hét hónap alatt.
Időközben Bigyó András leköltözik teheneivel a falutól öt kilométerre fekvő őszelő kalibába, ahol a réten a jószágok lelegelik a friss sarjút, majd pár nap (hét?) után immár a falusi házában látjuk viszont a főszereplőt. Némi nosztalgiával mutatja régi fényképeit, mesél a nagyszüleinél eltöltött szép gyerekkorról, a búcsúkról, a fiatalságáról, a családról, a gyerekekről. Akkoriban – mondja – még mindennek volt értéke. A gyapjúnak, a juhbőrnek, a sajtnak, túrónak, tejnek. Ma már nem éri meg gazdálkodni, szinte csak az állami támogatás miatt kaszálják a legelőket. A fiatalok elmennek külföldre dolgozni, ha valami csoda nem történik, örökre eltűnik ez az ősi életforma. A farkasok, rókák, medvék nemsokára átveszik az uralmat az egykor az emberek által lakott, megművelt földeken.
Időtartam: 76 perc
A részvétel ingyenes. Előzetes regisztráció javasolt: regisztracio@magyarsaghaza.info. A regisztráció a Magyarság Háza elfogadó válaszlevelével aktiválódik. Helyfoglalás érkezési sorrendben. Kérjük regisztrált vendégeinket, hogy helyüket legkésőbb a meghirdetett kezdési időpont előtt húsz perccel foglalják el! Nem regisztrált vendégeinknek a fennmaradó szabad helyek függvényében tudunk helyet biztosítani. További információ: info@magyarsaghaza.net
Kérjük, olvassa el https://magyarsaghaza.net/wpcontent/uploads/2022/02/8_2021_altalanos_adatkezelesi_tajekoztato-5.pdf linken található Adatkezelési Tájékoztatónkat!
Időpont
2022. szeptember 20. 18:00 - 19:00