„Isten hozta Kislángon!” – fogadja a köszöntés az érkezőt, aki pár lépéssel odébb rovásírással is láthatja-olvashatja a Fejér megyei település nevének kiírását. Innen az utazónak – amennyiben Polgárdi felől érkezik – semmi mást nem kell tennie, mint egyenesen továbbhaladni úgy másfél kilométeren keresztül, és ha nem áll meg körülbelül félúton, a 13. számnál egy finom feketére az igen kedves Ibolya Presszónál, percen belül már ott is lehet az 1908-ban épült és Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus templom előtt. No, azzal pontosan szemben helyezkedik el a Tamási Áron Általános Iskola.
Kisláng az Enyingi járásban, Enying és Polgárdi között, a Balatonhoz viszonylag közel, Mezőföldön, 5316 hektáros területen fekszik. Gróf Zichy János felparcellázott uradalmán jött létre az 1900-as évek elején. Neve a török korban elpusztult Lángh-puszta, majd Nagyláng után Kis-láng, Külső-láng volt, és végül a Kisláng nevet kapta 1913 pünkösdjén, amikor elnyerte az önálló községi rangot. Akkorra már állt a két felekezet temploma, a katolikus és a református templom, amelyhez a földterületet a gróf ajándékozta a falunak, mint ahogy az iskolák és a tanítók számára, valamint a temetkezés céljaira is.
Kisláng szabályos, mérnök által tervezett település. A kétkilométeres utcák középen merőlegesen metszik egymást. A Szent István utca a falu tengelye, a többi párhuzamos és szegélyező út pedig mintegy keretbe foglalja az utcákat. Azt az előírást, miszerint csak a mérnök által kimért helyre lehetett házat építeni, és a járdának, ároknak, útnak meghatározott helyet kellett hagyni, a lakók mindig betartották, ezért ilyen szabályos a falu. Lakóinak száma napjainkban 2600–2700 fő között van.
A Kislángi-árok a falutól nyugatra ered. A patak forrásától kezdve előbb nyugati, majd déli irányban halad, míg végül Dégnél eléri a Bogárdi-vízfolyást. Vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területéhez tartozik. A Kislángi-árok mentén az épített örökség közé tartozik a kislángi Tamási Áron Általános Iskola 1906-ban átadott épülete is.
Szűz Máriával a templomkertben
Sétánkat nem az iskola, hanem az azzal átellenben magasodó római katolikus templom körüljárásával kezdtük, nem is sejtve, hogy a templomkertben ritkaságnak számító látvány fogad majd bennünket!
A kislángi római katolikus egyházközség 1906-ban vált önállóvá, a hívek lelkigondozását korábban Belső- (Nagy)Láng látta el. A katolikus templomot 1907–1908-ban építették, mint már említettük, Zichy János volt nagybirtokos jóvoltából. Ő adományozta a községnek az építési anyagot – téglát, meszet, fát, cserepet – és 45 ezer koronát is kifizetett a templom építőinek. A lakosság 1907 elejétől az építőanyag fuvarozásában vett részt. A kőművesek 1907. szeptember 17-én kezdték meg a munkát, az építőmester a székesfehérvári Szabó Ferenc volt. Két hónap alatt tető alá hozták az építményt, és november tizedike körül már cserepezésről intézkedtek. A vakolást november 22-én kezdték, a teljes építkezést 1908. május 17-én fejezték be. Ezen a napon helyezték fel, ünnepélyes külsőségek közepette, a keresztet a toronyra, majd hozzáláttak a belső felszerelés elvégzéséhez. A templomot 1908. október 18-án szentelte fel Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök. Ezen a napon Kislángon bérmálást is tartottak. A templom belső felszerelése a későbbiekben is folyt: a főoltárt, az orgonát és a harangok egyikét Zichy János vásárolta a templom számára, a szószéket a feljárattal Zichy Gyula pécsi püspök még 1908-ban szerezte be.
Nagyot ugorva az időben, elmondjuk még, hogy a kislángi templom új orgonáját 2014. március 30-án áldotta meg szentmise keretében Spányi Antal megyéspüspök. A Darányi Ignác Terv részeként kapott támogatással nemcsak új hangszerre, hanem az egyházközség templomkertjének átalakítására és rendezésére is sor kerülhetett, amely a beruházás révén közösségi parkká vált. A megújult Jézus Szíve-templomkert pihenőpadjaival és sétányaival nyitva áll a településen lakók és az odalátogatók előtt. A kövekből kirakott barlangban álló szép Mária-szobor és mellette az ő keresztútja is elmélkedésre, imára hív a maga hét állomásával (Simeon jövendölése; Futás Egyiptomba; Jézus keresése; Keresztúton; Jézus meghal; Fájdalmas anya; Temetés). A kislángi római katolikus templom 2021-ben 15 millió forint összegű támogatást nyert a külső homlokzati vakolat javítására és festésére a főhomlokzaton, valamint a tornyon. Minden hónap első vasárnapján igeliturgiát, a többi vasárnap 11.30-kor szentmisét ünnepelnek. Ez év augusztusától a polgárdi Szent István király-plébánia lelkipásztora, Barta Tibor atya teljesít szolgálatot a kislángi egyházközségben.
A több mint százéves múlt is kötelez
Kezdetben felekezeti oktatás folyt a faluban, a református és a katolikus gyermekek számára külön iskolát építettek. A jelenlegi helyén 1906 óta folyik a kislángi diákok tanítása, nevelése. Az intézmény 1946-ban lett állami iskola. Fenntartója 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, jelenleg a Székesfehérvári Tankerületi Központ.
„Az intézmény több mint százéves története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, magyarságunk tudatosítására, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására” – olvasható az intézmény Pedagógiai programjának bevezetőjében. Eszerint annak alapfeladata – rögzítik a hivatkozott dokumentumban – a beiskolázási körzetbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása, sokoldalú fejlesztése, amit nyolcévfolyamos általános iskola keretében teljesítenek.
A beiskolázási körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért az oktató- és nevelőmunka ehhez a helyzethez igazodik: a pedagógusok tanórán és tanórán kívül is igyekeznek segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. Az iskolai nevelési, tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, az aktivitás biztosítását.
Az oktatás a nyolc évfolyamon önálló tanulócsoportokban történik, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integrált formában valósul meg. Vállalták a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítését is.
A gyermekek délutáni foglalkoztatása a szülők igényének megfelelően napközi és tanulószoba keretében folytatódik a létszámtól függő számú csoportban – ami egyben a felzárkóztató foglalkozásoknak és a tehetséggondozásnak is kerete –, ugyanúgy, mint a szakköri foglalkozások. A testmozgásnak tágas, nemrég megújult tornacsarnok ad helyet. Az intézmény iskolai könyvtárat is fenntart, vállalt feladata a könyvtári állomány gyarapítása.
Az iskola tehát ilyenképpen készíti fel a tanulókat a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.
„A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a rájuk bízott gyermekeknek” – fogalmaz a nevelőtestület. Pedagógiai hitvallásukat ebben a küldetésnyilatkozatban fejezik ki:
„Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,
Megtanulnak türelmesnek lenni,
Ha a gyerekek dicsérve élnek,
Megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.”
(Dorothy Law Nolte)
Iskolai szintű programjuk a tanévnyitó ünnepély, amelyen fogadják az első osztályosokat; a Tökmagbuli, Tök-jóbuli a környezettudatos és az egészséges életmódra nevelés jegyében; a Gyermekkönyvhét keretén belül játékos versenyek, szavalóverseny, olvasóverseny, játszóház, Mikulásjárás; iskolai karácsony, osztálykarácsony; jelmezes karnevál; sportversenyek (Mikulás-futás, Kihívás napja, házibajnokságok, osztályok közötti versenyek); költészet napi szavaló- és szépkiejtési verseny; anyák napi felkészítés; Madarak és fák napja (környezetvédelmi nap); kirándulások; 8. osztályosok búcsúztatása, tanévzáró ünnepély. Fontos feladatuknak tekintik az intézmény névadója, Tamási Áron emlékének ápolását. Ennek jegyében tartanak minden évben megemlékezést az író születésnapjához, szeptember 20-ához kapcsolódóan.
Az iskola a község kulturális életének is alappillére. Az Idősek napján és a Falunapon a diákok alkotásaiból rendezett kiállítással, a tanulók előadásaiból rendezett műsorral kedveskednek a vendégeknek. A március 15-i községi ünnepély műsorát mindig a 7. osztályos tanulók állítják össze osztályfőnökeik segítségével.
Az iskola diákjai és pedagógusai gyakran részt vesznek és dobogós eredményeket érnek el különböző megmérettetéseken. A tanintézmény hírneve például a 2013-as Szent István Emlékévben is öregbedett, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár Fejér megyei pedagógusok számára az Emlékévhez kapcsolódó foglalkozásterv, óraterv megírására hirdetett pályázatát ugyanis Galambos Judit, a Kislángi Tamási Áron Általános Iskola pedagógusa nyerte meg az István király ítélete című óravázlatával.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által magyarországi székhelyű nevelési-oktatási intézmények számára kiírt pályázat alapján az iskola elnyerte az Ökoiskola címet. Az erről szóló oklevelet 2016. január 30-án Budapesten a Móricz Zsigmond Gimnáziumban vette át az iskola igazgatónője, Szabóné Gremsperger Márta Sipos Imre helyettes államtitkártól (EMMI), az FM képviselőjétől és Dr. Kaposi Józseftől, az OFI főigazgatójától.
A Székesfehérvári Tankerületi Központ által bonyolított, a Magyar Falu Program keretében megvalósuló pályázatnak köszönhetően 2022. január 10-től a Kislángi Tamási Áron Általános iskola pedagógusai és diákjai már a megújult tornateremben dolgozhatnak testnevelésórákon és a délutáni foglalkozásokon. A felújítási munkák magukban foglalták többek között az épület szigetelését, az ablakok és a külső ajtó cseréjét, a világítás korszerűsítését, a belső festési munkálatokat. Sok évnyi várakozás után immár meleg, világos teremben folytatódik a megkezdett munka.
A kislángi iskolában is minden tevékenység az intézmény mottójának valósággá válását szolgálja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” (Tamási Áron).
Telve a látottak és hallottak szép élményeivel, búcsúzunk Kislángtól. És igen, megdobban a szívünk, amikor a falu szélén-végén újabb táblát látunk, rajta ezekkel a kedves szavakkal: „Isten áldja, visszavárjuk!”
Varga Gabriella
