Járt-e már a kezükben Romsics Imre „Nem messze van ide Kalocsa…” – A kalocsai szállások dalai a 20. században című, 2020 őszén megjelent gyűjteménye? Ha nem, akkor máris mondjuk, hogy a vaskos kötet előszavában Vakler Anna etnográfus és Németh István népzenegyűjtő Tamásit is idézi, miszerint „A madárnak […] szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.”
S hát a Kalocsai Hagyományőrző Népi Együttes Krónikáját lapozták-e már? Mert ha nem, akkor szintén újságoljuk rögvest, hogy azt is egy Tamásitól kölcsönzött mottóval szerkesztették meg: „Mert mi olyan erősen eresztettünk sok keservünkben gyökeret, hogy az is erejét veszítené, aki innen kiakasztani akarja.”
Hát a 2012/2013-as évadban jártak-e a Kalocsai Színházban? Mert ha igen, akár Tamási Énekes madár című kétrészes székely népi játékát is láthatták a Budaörsi Játékszín vendégszereplésében, Pikali Gerda, Timkó Eszter, Esztergályos Cecília, Tóth Roland és Szakács Tibor nevével fémjelezve. A darabot Szabó Árpád intézményvezető „egy a műfajában nálunk szokatlan”-nak nevezte és a szatírát képviselő játékok közé sorolta.
S hát Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművészt ismerik-e? Mert ha nem, az alapján, amit mesélni fogunk róla, biztosan nyomban meg akarják majd ismerni. Vesztergám Miklós minden alkalommal, amikor Erdélyben és azon belül is Székelyföldön jár, megáll Farkaslakán és tiszteletét teszi Tamási Áron sírjánál, s ilyenkor mindig felsír ott a tárogatója. Így volt ez 2019. október 3-án is, amelynek megtaláltuk a videófelvételét, nézzék csak, itt van! Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnöke is ezt jegyezte be a felvétel alá: „Régi jó barátunk. Isten áldja v. Vesztergám Miklóst!”
Hát ilyen jó emberek élnek itt és ilyen jó hely Kalocsa! El is mentünk mi oda, mégpedig a Bürgerkert és Középsőkertek nevű városrészek felé véve az irányt, azon a környéken található ugyanis a Móra Ferenc utcától a Semmelweis utcáig húzódó, a Mikszáth Kálmán és az Ecetgyár utcával párhuzamos, 3834/22. helyrajzi számú, 1996. június 13. óta Tamási Áron nevét viselő, háromszáz méternyi hosszú keskeny közterület.
Asbóth Miklós Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai című kéziratában az áll, hogy Kalocsa Középsőkertek nevű városrészének a kialakítása idején a Magyar László utca folytatásaként a Veres Péter utca és a Mikszáth Kálmán utca találkozásáig terveztek egy utcát nyitni, amely 1978. október 6-án a Tamási Áron utca nevet kapta, ez az utca azonban sohasem épült meg. Lám – noha Asbóth is említi, hogy az utcanévadó Tamási azon személyek közé tartozik, akiknek nincs kalocsai vonatkozásuk – a városvezetésnek és az itt lakóknak mindig is, már 1978-ban fontos volt, hogy közterület is emlékeztesse őket a(z élők sorából nem sokkal korábban, mindössze tizenkét évvel azelőtt távozott) székely–magyar íróra.
Az utcát jelző táblán Kalocsa város címerét is látjuk. A hivatalos leírást idézzük, amikor elmondjuk, hogy a jelkép csücskös talpú és pajzs alakú, alapszíne sötétvörös, csak a pajzsláb kék színű, amely vízfolyásra utal. A pajzsmező osztatlan és alsó kétharmadának közepén ezüstmázas várfal mesterséges heraldikai képe látható, szélein egy-egy háromormos bástyával, középen egy felvont fekete vasrácsos kapuzattal. A pajzstalpon a várkaputól leeresztett arany felvonóhíd zöld színű vízi növényzettel jelzett mocsárvidéket és a kék vizesárkot íveli át, enyhén jobbra haránt irányban. A bástyás várfal a város „civitas” jellegére utal, amely elnevezés, illetve a kőfallal kerítettség maga minden főpapi székhelyet megilletett. Mindkét bástyán egy-egy – egymással szemben álló – vörös lábú és csőrű, fekete szemű és farkú ezüstgólya áll, csőrükben aranykígyóval. Ez a jellegzetes középkori keresztény heraldikai szimbólum Kalocsa város címerében valószínűleg a Sárköz ártéri állatvilágára utal. A két kapubástya ormai között arany máltai kereszt helyezkedik el. Ez a klasszikus címertörés nélkül megtalálható mesteralak Kollonits Lipót érsek (1691–1695) lovagrendi tagságából ered, akinek regnálása időszakában keletkezett Kalocsa város első ismert címere és azt tükröző pecsétnyomata.
A kalocsai Tamási Áron utcába befordulva látjuk, hogy az szépen fejlődik a lehetőségei és a maga határozott üteme szerint. A Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. például 2021 késő tavaszán és kora nyarán elvégezte itt az ivóvízhálózat felújítását. A burkolat sávos megbontásával járó építési munkálatok Móra Ferenc utca felőli megkezdése idején Filvig Géza polgármester arról tájékoztatta a lakosságot, hogy az utca ivóvíz-gerinchálózata addig a magántulajdonban lévő ingatlanokon húzódott keresztül, azonban a jogszabályi előírások szerint ennek kiépítése kizárólag közterületen történhet. Az utólagos rendezés céljából új gerinchálózatot alakítottak ki, amelyre a szomszédos ingatlanok mindegyikét átkötötték.
No de, van ám itt a kalocsai Tamási Áron utcában egy igazán figyelemre méltó érdekesség: a 11. szám alatt székel a HPCL eSports Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, Magyarország egyik legnagyobb e-sport-közössége! Bemutatkozásukban azt írják, hogy a Magyarországon 2016 óta működő FIFA Pro Clubs bajnokság mára az egyik legnagyobb hazai e-sport-közösségnek mondhatja magát. Két platformon (PlayStation és Xbox) több mint 750 játékos képviseli magát hétről hétre csapata színeiben!
Gondolta volna valaki, hogy az érseki központjáról, termál- és gyógyfürdőjéről, messze híres fűszerpaprika-őrleményéről ismert városban, jelesül a Tamási Áron utcában találjuk hazánk egyik legnagyobb e-sport-közösségének székhelyét? Szinte már daloljuk is: „E-sport-játék van a mi utcánkban…” Csakhogy ez a játék nem hallatszik se ide, se oda. Ez láthatatlan és hallhatatlan – ám nagyon is létezik. Aki nem hiszi, kérdezze csak a kalocsaiakat!
Varga Gabriella
