Menü Bezárás

A világ egyetlen teátruma, amely Tamási nevét viseli

Még sosem jártam a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban. Most is először csak kívül sétálom körül, el s vissza s oda s vissza többször is a napsütötte Szabadság téren, s közben azon töprengek, vajon ez a nagymúltú – éppen 75 éves – teátrum milyen stílust képvisel. De miért is morfondírozom ezen? Helye van ennek itt? Nem tudom. Csupán csak úgy eltűnődtem, amikor épp egy színház falai előtt bandukoltam.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház – nevéhez hűen – számos Tamási-darabot színpadra állított az elmúlt hosszú évek során és idén is Tamási-művel emlékezik meg névadója születésének 125. évfordulójáról.
De jó is lenne látni tőlük/náluk valamikor valamit! Például ebben az évadban a Hullámzó vőlegényt.

„Azért fontos számomra, hogy Tamási Áron nevét viseli a színházunk, mert Tamásinak az az elszánt törekvése, amellyel új színházi formát szeretett volna találni a népi kultúrából táplálkozó lelkiséghez, a szentgyörgyi színházra is jellemző volt az elmúlt negyedszázadban. Amikor 1997-ben, Tamási Áron születésének századik évfordulójára összeállítottuk a Színház és rítus című tanulmánykötetet, mi is kortárs színházi formák keresését szorgalmaztuk azok számára, akik Tamási szövegeit próbálták színpadra állítani” – nyilatkozta a Háromszék című napilapnak Bocsárdi László rendező, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház aligazgatója annak apropóján, hogy az író születésének 125. évfordulója alkalmából, 2022. szeptember 19-én bemutatták Hullámzó vőlegény című művét, a teátrum előcsarnokában pedig megnyitották a „A tiszta lelkiismeret szavának akartam szabadságot adni…” című tárlatot. Korábban mi is felkerestük az intézményt – a világ egyetlen színházát, amely Tamási Áron nevét viseli.

Több évtizedes múlt
A sepsiszentgyörgyi színház története – a teátrum weboldalán olvasható leírás szerint – Kolozsváron kezdődött. 1947 márciusában a Kolozsvári Állami Opera termében tartotta első előadását a Dolgozók Színháza, amelyet a Kolozs megyei Szakszervezeti Tanács védnökségével alapítottak. 1948 nyarán, a színházak államosításakor a fiatal intézményt Sepsiszentgyörgyre költöztették, ahol Állami Magyar Népszínház elnevezéssel folytatta tevékenységét, azzal a hivatalos célkitűzéssel, hogy a város és a környék lakosságát magyar nyelvű színielőadásokban részesítse. 1949-től Állami Magyar Színház, 1987-től Sepsiszentgyörgyi Színház, 1992-től Tamási Áron Állami Magyar Színház, míg 1998-tól Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházként működik. A gyakori névváltoztatás a kultúrpolitikai harcok és az önmagát minduntalan újrafogalmazó színház történelmének a lenyomata.
     Félévszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy az intézmény székhellyel rendelkező állandó és hivatásos színház lehessen, és a viszontagságos történelmi, földrajzi adottságokból ne áldozatként, hanem megerősödött, érzelmi tapasztalatokkal gazdagodott társulatként kerüljön ki. Mindehhez szükség volt egy radikális szemléletmódváltásra, amit 1995-ben a színház művészeti vezetőjeként csatlakozó Bocsárdi László rendező kezdeményezett. Az újszerű művészi program gyakorlatba ültetésének eredménye, hogy a Tamási Áron Színház az erdélyi szakma egyik legjelentősebb színházművészeti műhelye lett. Mára kiderült, hogy a magyarországi és erdélyi kulturális közegtől távol eső, a román és a magyar kultúra érintkezési felületén elhelyezkedő színház szerencsés helyzetben van, ugyanis a Magyarország területén uralkodó realizmust nem megszüntetve a román színjátszás eklektikus, víziókon alapuló formanyelve képezi a színház esztétikai irányvonalát, amely szorosan kapcsolódik a német expresszionista színházi világhoz is. A Tamási Áron Színház ezekből a sokrétű hatásokból építkezve alakította ki összetett színházi nyelvét, amely a kortárs európai kontextus szerves részévé vált.
     A társulat következetes, elmélyült művészi munkája ma már élő és termékeny viszonyban áll az intézményt befogadó közeggel, a várossal és a nézőközönséggel, a színház az érzelmi és intellektuális kapcsolatteremtés, a találkozások színtere, amely a művészeknek és ezáltal a nézőknek is szabad teret kínál a fejlődésre.
     Bocsárdi László rendező, korábbi igazgató nyár elején úgy döntött, visszalép és aligazgatóként folytatja a munkáját; azóta Pál-Ferenczi Gyöngyi, a társulat színésze vezeti az intézményt megbízott igazgatóként. A színházigazgatói tisztségre a megyeszékhely önkormányzata versenyvizsgát ír majd ki.
     A 2019. november 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a színház tevékenysége a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.
     (Vö.: tasz.ro)

Tamási-darabok bősége

Szabó Krisztina művészeti titkár ottjártunkkor elmondta: több Tamási-darabot is színpadra állítottak az elmúlt években-évtizedekben, így Tompa Miklós rendezésében az 1971/1972-es évadban a Csalóka szivárványt, az 1975/1976-os évadban a Tündöklő Jeromost, az 1989/1990-es évadban pedig a Boldog nyárfalevél című művet. Bocsárdi László is több Tamási-darabot rendezett: az 1997/1998-as évadban a Vitéz lélek példázatot, a következő évadban, 1998/1999-ben pedig az Ősvigasztalást.

Boldog nyárfalevél (Fénykép: a Tamási Áron Színház archívuma)

A 2008/2009-es évadban a szintén Bocsárdi által rendezett A csoda – Játék Tamásival két részben című játék az Énekes madár alapján készült és a századik előadást is megérte. Számos helyen vendégszerepeltek is a darabbal. Az előadást az egyik legfontosabb Tamási-feldolgozásnak tartja a magyar színházi szakma. Időközben két másik Tamási-darabot is színre vitt a sepsiszentgyörgyi társulat: a 2005/2006-os évadban Török Viola rendezésében a Boldog nyárfalevél szerepelt műsoron, egy évvel később, a 2006/2007-es évadban pedig a Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett Szegény ördög című bábelőadás várta a fiatalabb nézőket. Idén, a Tamási Áron-emlékévben pedig a Hullámzó vőlegény bemutatójával emlékeznek meg az író születésének 125. évfordulójáról a szeptemberben megnyíló új, Tamási Áron emlékének szentelt évadban.

A csoda (Fénykép: a Tamási Áron Színház archívuma)

Bocsárdi László szerint – amint azt a Háromszék című napilapnak nyilatkozta – az, amit a Vitéz lélek 1997-es előadása óta Tamási műveinek bemutatásával megcélzott a színház, hogy tudniillik a székely mítoszban az egyetemesen emberi dimenziókat keressék, a sepsiszentgyörgyi társulat hittételének is tekinthető. „Azzal teszünk legtöbbet a közösségünkért, ha olyan korszerű formát találunk, amely tükrözi alapvető értékeinket” – vallotta a rendező.

***

Idei újdonság: Hullámzó vőlegény

A Hullámzó vőlegény egy fiatal, képességei szerint többre hivatott keramikus (ez esetben festőművészből lett képkeretező) kilátástalannak tűnő életébe nyújt betekintést. Bodrogi Antal tehetséges, ám az érvényesülési vágy égisze alatt hiába járja tucatáruival a városokat és a vásárokat, az anyagi csőd szélén áll, rengeteg embernek tartozik. Reménytelen helyzetében, adósságai rendezése érdekében elfogad egy házassági ajánlatot, és egy számára többé-kevésbé ismeretlen, de vagyonos vénlányt készül elvenni, miközben valójában egy másik, fiatal lány iránt vonzódik. Érzi, hogy a méltatlan érdekházasság, amit a tiszta vonzalommal szeretett lány ellenében is előnyben részesít, értelmetlen, tudja, hogy értéktelen portékákat alkot a haszonszerzés reményében, mégsem lát más kiutat a helyzetéből, így magánemberként és művészként is válságba kerül az önazonossága – az anyagi csőd mellett az erkölcsi csőd szélére sodródik. Vajon az anyagi érdekek vagy a „tiszta lelkiismeret szava” kerekedik felül a döntésében, vajon a jólét vagy a szerelem fogja meghatározni a további életét? Vajon lehet-e kompromisszumok nélkül élni? Vajon meddig mehet szembe az ember a saját meggyőződésével, ízlésével a megélhetéséért? – teszi fel a költői kérdéseket a társulat, majd megadja a választ is: csodás pálfordulat eredményeképpen Bodrogi „tiszta lelkiismeretének szava” győz: a vagyonszerzés helyett végül a szerelmet és a művészi szabadságot választja, a helyesen cselekvő hős pedig környezete elismerését és pozitív megerősítését is elnyeri.

A darab ismertetését a színház így folytatja:

Tamási meseszerű példázata a második világháborút követő válság kontextusában íródott, így annak erkölcsi tanulságai mintaként szolgálhatnak a mindenkori válsághelyzetben élő ember boldogulásához. Vajon mi lehetne most aktuálisabb színpadi mű számunkra, akiket egyre komolyabb válsághelyzetekbe sodornak a világban zajló társadalmi, politikai és gazdasági események, amelyek egyénileg és közösségileg is kibillentenek egyensúlyunkból, felborítják az értékítéletünket? Valós krízishelyzetben a morális stabilitás, a művészet jelentősége sokadrangúvá válik, és hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a fenntartható társadalmi egyensúly visszaállításához nem elegendő a fizikai jólétre való törekvés. Értékrendszereink olyan szinten relativizálódtak, hogy a „helyes” döntés vagy magatartás teljességgel értelmezhetetlenné vált. A jellemgyenge ember megtérésének tanulságán túl, amelyet Tamási a rá jellemző meseiséggel, nyelvezettel, mágikus elemekkel és főleg humorral domborít ki, a Hullámzó vőlegény aktualitása abból a valós dilemmából fakad, amelyben Bodrogi magánemberként és művészként is hánykódik az érvényesülés, valamint a személyes és művészi önazonosság örvényében.

A darabot a sepsiszentgyörgyi születésű Albu István, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója rendezte. Szavai szerint a művészi lét mindenkori alapkérdéseit feszegeti az író ebben a művében, amelyek az előadás alkotóit is érzékenyen érintik. „Valószínűleg minden rendezőnek van egy olyan környezete, amiben úgymond biztonságban érzi magát, olyan szerzők, témák, hangulatok, amelyeket már »kitalált«, amelyekhez jobban ért, vagy legalábbis ezt gondolja magáról. Tamási Áron egyáltalán nem ilyen számomra, rendezőként még nem foglalkoztam vele. Azonban szeretem a váratlan helyzeteket, ilyenkor az embernek össze kell kapnia magát, kevésbé kiszámítható, hogy milyen lesz az előadás. Adódott egy ilyen lehetőség, hogy Tamásit rendezhetek a Tamási Áron Színházban ezen az évfordulón, és nem hagyhattam ki. Hogy miért a Hullámzó vőlegény? Talán azért, mert egy művészről szól, az ő vergődéséről, megélhetési gondjairól, azokról az anyagi, intellektuális és érzelmi síkon létező értékekről, amelyek engem is folyamatosan foglalkoztatnak” – vallotta Albu István rendező az előadásról.

Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel).

Szereposztás:
Bodrogi Antal, művész, most képkeretező: Kónya-Ütő Bence
Czirmos, öreg segéd Bodroginál: Pálffy Tibor
Bogyó, fiatal leány: Vass Zsuzsanna
Kósa János, vagyonos ember: Erdei Gábor
Petke, fiatal gazda: Derzsi Dezső
Piroska, fiatal asszony, Petke felesége: Benedek Ágnes
Teréz, öreg leány: Pál Ferenczi Gyöngyi
Bagi, jómódú gazda: Szakács László
Zelma, Bagi felesége: D. Albu Annamária
Gumics, teherfuvarozó sofőr: Márton Lóránt-László
Czimer, szabólegény: Fekete Zsolt
Köteles, jegyzőségi írnok: Szalma Hajnalka
Mihály, szekeres ember: Beczásy Áron
Asztalos, falusi fazekas: Varsányi Szabolcs
Kovács, falusi fazekas: Nagy-Kopeczky Kristóf
Szabó, falusi fazekas: Korodi Janka
Cigány, klarinétos: Bocsárdi Magor, Gáspár Csaba
Festő: Pignitzky Gellért
Rendező: Albu István
Díszlet- és jelmeztervező: Szőke Zsuzsi
Zeneszerző: Bocsárdi Magor
Video design: Rancz András
Rendezőasszisztens: Demeter Márk-Cristopher
Ügyelő: Veres Bartha Edit
Súgó: Dobra Mária Magdolna

***

A bemutatót kiállításmegnyitó kísérte

Tamási Áron születésének 125. évfordulóján egy Tamási-kiállítást is rendeztek a színház előcsarnokában, amelyet a 2022. szeptember 19-i bemutatóval egybekötve Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője és Bocsárdi László, a színház aligazgatója nyitott meg az előadás előtt. „A tiszta lelkiismeret szavának akartam szabadságot adni…” című tárlat törzsanyaga a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyarság Háza együttműködése révén jött létre (kurátor: A. Szabó Magda), ezt bővítette ki a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a Tamási Áron Színház a jeles évforduló alkalmából. A megnyitón Szebeni Zsuzsanna és Bocsárdi László is felszólalt. Bocsárdi az író több, máig érvényesnek tartott gondolatát is felolvasta, köztük ezt: „Érzésem szerint a jövő drámája nem a tények művészi megszerkesztése folytán születik meg, hanem olyan költői mű lesz, amelynek szárnyaló szertartása alatt bűvölet szállja meg a néző lelkét, és édes megrettenéssel fogja érezni, a szentek vagy a madarak sorába került. Utána természetesen pislogni fog, s majd vacsorázni, mint az emberek általában.” Egy másik felolvasott idézet a színpadi nevettetésről szólt: „Nem szolgálja a nemzeti társadalom erőfeszítését az olyan törekvés, hogy inkább nevettessünk, mint hogy szembenézzünk a kérdésekkel. A bódítás helyett igen ajánlatos volna az önvizsgálat és megtisztulás. […] Ha könnyebbik végével foghatnám meg a dolgot, ha csupán szórakoztatni akarnék: bizonyára megcsíphetném a »sikert«. Nevetésre és könnyekre menni a »góbéságok« sajnálatosan népszerű világában: ez igen hálás volna, és adná a babért, mely olcsó lett manapság. Én azonban nem tettem, mert becsülnöm kell önmagamat és az irodalmat.”

A kiállítást három hétig látogathatták az érdeklődők.

***

További tervek az új évadban

Az évad kezdetén a színház a következőkről tájékoztatta a nyilvánosságot: a Hullámzó vőlegény-előadáson kívül az évad során több más, Tamásihoz kapcsolódó eseményt szerveznek a színházban, a város főterén és az intézmény közösségi oldalain.

Ezen kívül november folyamán két bemutatót is tervez a társulat, Ivan Viripajev Oxigén című darabját Pálffy Tibor rendezésében láthatja a közönség, ezzel párhuzamosan pedig egy másik előadás próbafolyamata is zajlik majd: W. Shakespeare Sok hűhó semmiért című vígjátékát Kiliti Krisztián rendezi. Novemberben kezdődik a szilveszteri produkció próbafolyamata is, Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabját Barabás Árpád állítja színpadra, aki az elmúlt évek során már több nagy sikerű előadást rendezett Kézdivásárhelyen, de a sepsiszentgyörgyi társulattal ez lesz az első közös munkája. A szilveszteri bemutató után újra Hegymegi Máté rendez a Tamási Áron Színházban: Pintér Béla Gyévuska című darabját februárban mutatja be a társulat. A tervek szerint április végén kerül sor az évad utolsó bemutatójára Radu Afrim rendezésében.

Május második felében két héten át zajlik majd a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál ötödik kiadása.

A Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál egy háromévente megrendezésre kerülő reprezentatív színházi szemle, amelynek célja, hogy elevenen és költői minőségben megalkotott, kortárs színházi jelenségeket, a kor színjátszását újradefiniáló kísérleti produkciókat vigyen Sepsiszentgyörgyre. A Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál erősítette és európai összefüggésében is továbbgondolta Székelyföld művészeti életét. Eddigi kiadásaival (2009, 2012, 2015, 2018) a közép- és kelet-európai térség reprezentatív színházi szemléjévé vált, amelyben az európai színházi kultúra néhány meghatározó előadását is láthatóvá tette közönségének, mint a világhírű berlini Deutsches Theater Michael Thalheimer Oreszteia rendezését, Oskaras Koršunovas litván rendező Hamletjét, a varsói Teatr Dramatyczny Krystian Lupa rendező Persona, Marilyn című produkcióját, a Rimini Protokoll Radio Müezzin című előadását, Oskaras Koršunovas Miranda című produkcióját és Tomi Janežič Sirály című rendezését. A rendezvény keretén belül elevenen és költői minőségben megalkotott kortárs színházi jelenségeket kínál a színház igényes színházra vágyó nézőinek. A szervezők legfontosabb célkitűzése, hogy olyan előadásokat hívjanak, amelyek reflexszerűen válaszolnak a világ történéseire: klasszikusokat frissen lélegző átiratban, lázadóan személyes hangú kortársat, megrázó erejű fizikai színházat, színpadi káprázatot, kíméletlen tükörtartást és totális színházi élményt nyújtó műalkotásokat (tasz.ro/reflex).

A saját előadások és a fesztivál mellett más izgalmas programok is várják a közönséget Sepsiszentgyörgyön. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata két előadással is vendégszerepel: Friedrich Dürenmatt A nagy Romulus című darabját Bocsárdi László rendezésében, Szőcs Géza Raszputyin című darabját pedig Sardar Tagirovsky rendezésében láthatja a Tamási Áron Színház közönsége. Október közepén a PulzArt Kortárs Összművészeti Fesztivál zajlik a színházban Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a Kónya Ádám Művelődési Ház szervezésében, október végén pedig ismét megrendezésre kerül a tavaly nagy sikernek örvendő egyetemi miniévad, amely során a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendezői szakos hallgatói mutatkoznak be Sepsiszentgyörgyön egy egész héten át, különböző előadásokkal. Mindezek mellett műsoron maradnak az elmúlt évadok fontosabb előadásai is.

Az új idénytől egy új színész szerződött a társulathoz Varsányi Szabolcs személyében, aki budapesti származású és tavaly végezte az alapképzést a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen.

Az M Studio Mozgásszínház társulatának három bemutatója lesz. Az elsőt Simona Deaconescu, fiatal bukaresti koreográfus, a Tangaj Collective vezetője rendezi, a bemutató tervezett időpontja 2022. december. A második új előadást Barta Dóra, a Kecskeméti City Balett vezetője viszi színre, ő rendezte korábban A per, a García Lorca háza és a Danse noir című előadásokat az M Studioban. Ennek a produkciónak 2023. február a tervezett időpontja. Az évad harmadik új mozgásszínházi előadása egy újabb tűzzsonglőr-előadás lesz, amelyet a társulat művészei közösen készítenek 2023 júniusára.

A Tamási Áron Színház igyekszik a tavalyi szinten tartani az átlagos sepsiszentgyörgyi előadásokra szóló jegyek árát. Ebben az évadban is csak Mecénás bérletet árusítanak, amelyet személyesen vagy online lehet megvásárolni a sepsiszentgyörgyi Központi Jegyirodában, illetve a biletmaster.ro honlapon. A jegyiroda nyitvatartási ideje: hétfőtől csütörtökig 9–16 óra között, pénteken 9–13 óra között, előadásnapokon pedig a kezdési időpont előtt egy órával nyit a pénztár.

Újabb nagyszerű színházi élmények reményében szeretettel várja közönségét a 2022/2023-as évad előadásaira is a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház!

Összeállította: Varga Gabriella

X
X