A vásárosnaményi Tamási Áron utcáról nem útijegyzetet, blogbejegyzést, még csak tanulmányt sem, sokkal inkább könyvet lehetne írni. A Tamási Áron utca 1. szám alatt áll Vásárosnamény Város Önkormányzata / Polgármesteri Hivatala, a Vásárosnaményi Járási Hivatal, a Kistérségi Fejlesztési Iroda, a Vásárosnamény Sport Egyesület, a 3. szám alatt az Apáczai Oktatási Centrum Vásárosnaményi Telephelye, az 5. szám alatt a helyi görögkatolikus egyházközség és templom, szemben azzal a gyönyörű Rákóczi-park sok más mellett a Trianon-emlékművel, a Rákóczi-szoborral, a kopjafákkal, a város első miniszobrával – és a felsorolást itt csak megszakítani lehet, befejezni nem. Ennyi rácsodálkozás után az igazán nagy döbbenetet azonban akkor éltük át, amikor a Tamási Áron utca – Alkotmány út sarkán lévő épülethez érkeztünk és annak falán megláttunk egy emléktáblát ezzel a szöveggel: „Tamási Áron 1897–1966. Ebben az épületben tartották fogva az erdélyi írót 1935. áprilisában. 2000. Önkormányzat”. Sétánkat innen kezdjük.
Sipos Lajos Tamási Áron – Élet- és pályarajz című munkájából megtudhatjuk, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Nemzeti Radikális Párt elnöke, 1931 és 1935 között a Bereg megyei Tarpa országgyűlési képviselője, az Írók Gazdasági Egyesületének társelnöke, a Szabadság című hetilap szerkesztője, aki – Tamási Áron szavaival szólva – „hozzáférhetetlen tisztességről” és „a népért folyó harcairól” volt közismert, Féja Gézát és Tamási Áront 1935. március 31-én elhívta Beregbe, a képviselőválasztásra, hogy ismerjék meg „a tarpai kurucokat”, akik „a székelyek mellett a legkiválóbb nép”. Vásárosnaményban a vonatról leszálló két írót a főszolgabíró és a csendőrök várták az állomáson, feltartóztatták őket és az időközben odaérkezett Bajcsy-Zsilinszky és a vásárosnaményi radikális párti képviselőjelölt jelenlétében bekísérték a Főszolgabírói Hivatalba. Ellenőrizték irataikat, kihallgatták őket, jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, majd másnap felrakták mindkettőjüket a visszafelé induló vonatra, nem engedve meg, hogy elmenjenek Tarpára, megismerni „magát a népet […] a választási bolydulásban”. (A választáson különben, Gömbös Gyula miniszterelnök személyes utasítására, hatósági terrorral, mindkét radikális párti képviselőjelöltet megbuktatták.)
Tamási Áron egykori fogva tartási helyének színhelye, az Alkotmány út 1. szám alatti épület tehát akkoriban a főbb hivatalok egyikének, a Főszolgabírói Hivatalnak adott otthont. A főszolgabíró a járás első tisztviselője volt, aki felügyelte a hatósága alatti községeket; jogait és kötelességeit az egyes törvények és rendeletek határozták meg.
Az épület ma a Tündérpázsit Biztos Kezdet Gyerekháznak ad otthont, amely 2014. április 1- jén kezdte meg működését ideiglenes helyszíneken, pályázat keretén belül, 2015. szeptember 1-jétől pedig már önkormányzati fenntartásban működik és végleges helyén, az Alkotmány út 1. szám alatt, a katolikus templom mellett található. A Gyerekház célja, hogy a nehéz körülmények között élő családok 0–3 éves korú gyermekeit olyan szolgáltatásokhoz juttassa, amelyek a testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődésüket, ezáltal majdani iskolai sikerességüket segítik. A Gyerekház nemcsak a hátrányos helyzetű családokat várja, hanem mindenki számára nyitott. A gyermekek fejlesztése szakemberek segítségével történik. A szülőknek a különböző foglalkozásokba való bevonásával az anya-gyermek kapcsolatot is erősítik. A Gyerekház hétköznap 08.00–13.00-ig tart nyitva, ingyenes tízórait és mosási lehetőséget biztosítva. Mindennap különböző foglalkozásokkal, tanácsadásokkal, programokkal várja a gyermekeket.
*
Fiatal görögkatolikus egyházközség
A korábban Beregdaróchoz tartozó vásárosnaményi görögkatolikusok számára Keresztes Szilárd megyéspüspök alapított 2005-ben egyházközséget. 2011-ben a hívek parókiát és közösségi házat építettek. Templomukat a város által adományozott telken Telepóczky Miklós tervei alapján építették és Szent Demeter nagyvértanú tiszteletére 2016. augusztus 21-én szentelte fel Kocsis Fülöp érsek-metropolita. A külső homlokzat és a kupola ikonjait Monostory Viktória festette. A bejárat bal oldalán Szent Mihály, a jobb oldalon Szent Gábriel arkangyal alakja tűnik fel.
A parókiához tartoznak még Gulács, Ilk, Jánd, Kisvarsány, Nagyvarsány, Olcsva, Olcsvaapáti és Panyola települések. A Tamási Áron utcai templom mellett az egyházközség szolgálatot teljesít még három filiában, illetve misézőhelyen: Nagyvarsányban a római katolikus templomban, Perényitanya a közösségi házban és Vásárosnamény-Vitkán szintén a római katolikus templomban. Egy éve – 2021-től – Erdei Tamás parókus a szolgálattevő személy.
*
Közpark, amelyre szánjon sok időt az arra járó
Egyik oldalon a görögkatolikus templommal szemben, másik oldalán a polgármesteri hivatallal átellenben terül el a megújított zöldfelületű, parkolókkal, padokkal ellátott, Rákóczi-szoborral, kopjafákkal, a sóbányász miniszobrával, a két éve avatott Trianon-emlékművel büszkélkedő, lakatfával, szív alakú műanyagkupakgyűjtővel is magához csalogató Rákóczi-park.
A közparkot a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára készülve, 2013-ban építették át, akkor helyezték el itt a fejedelem mellszobrát. Az alkotás korábban Vaján, a Vay Ádám Múzeum emlékparkjában állt, s miután az emlékhely 1999-ben új, bronzból készült mellszobrot kapott, így a régi mészkőmellszobor Vásárosnaményba kerülhetett – abba a városba, ahol Rákóczi 1703. július 18-án kiadta a Naményi Pátenst és ahová újabb útja 1705 végén is elvezetett. A kozterkep.hu-n olvasható leírás szerint Kovács Ferenc szobrász alkotása, a csiszoltmészkő-talapzaton álló faragott mészkőmellszobor kiegyensúlyozott nyugalmat áraszt. A fejedelem vonásainak megjelenítése a korábbi ábrázolások folytatása, a Mányoki-féle ábrázolási vonulat meghatározottságában. A szoboralak arckifejezése a személyes vívódás, a közügyeken töprengő személyiség kifejezője, míg tartása, fejfedője az ünnepi méltóságé. A szobor talapzatán a következő szöveg olvasható: „Cum Deo pro patria et libertate. A Rákóczi-szabadságharc kezdete, a Naményi Pátens kiadása 300. évfordulóján emlékezik a hálás utókor. Önkormányzat”.
Miniszobor a sóbányászról
Filepné Kiss Renáta történész Vásárosnamény első miniszobra című, a Beregi Múzeum honlapján megjelent tanulmányában leírja, hogy a vásárosnaményi embert különleges kapcsolat fűzi a mai várost keresztül szelő folyójához, a Tiszához. „Évszázadokon keresztül alakította, formálta és meghatározta a naményiak és a környékbeliek életét, életterét, munkáját és szokásait. Életet, élelmet és munkát adott, olykor azonban pusztított is. A Tisza Vásárosnamény területén mintegy nyolckilométernyi hosszúságban kanyarog, a város határát az Öreg-Túr torkolatánál található Sárkány-kertnél éri el és a Keskeny nevű holtág közelében hagyja el. A város lakói, a beregiek és a turisták elsősorban turisztikai és horgászati szempontból gondolnak a Tiszára, s kevésbé elmélkednek azon, hogy egykor igen fontos szerepet töltött be a szállításban. A legfontosabb kereskedelmi árucikk a Máramarosban és Erdélyben kitermelt só volt, de lécet, deszkát, egyéb faárut, zsindelyt, faragványokat, gyümölcsöt, aszalványt, pálinkát és lekvárt is szállítottak a folyón. A Habsburgok hatalomra jutásáig a sókereskedést kevésbé korlátozták. A só szabad értékesítéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy hajdan minden polgári, katonai és egyházi tisztségviselőt sóval fizettek, tehát a sóval azután tetszés szerint rendelkeztek. A só értékesítését a kincstár szervezte a sóházak, sóhivatalok hálózata révén, amelyek felvevő- és árusítóhelyként működtek. Vásárosnaményban a mai Czomba Üzletház helyén az 1980-as években sógyár, a mellette lévő, díszes erkéllyel és tetőtérrel ellátott épületben pedig a gyár irodája működött” (részletek a tanulmányból, amely teljes terjedelmében itt olvasható el: Vásárosnamény első miniszobra (beregimuzeum.hu.).
Mindezek ismerete fontos Vásárosnamény első miniszobrának a megértéséhez. Az egykor Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén át vezető történelmi sóút emlékére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020 keretében öt megyei településen miniszobrokat helyezett el. Vásárosnamény mellett Tiszabecs, Csenger, Nagykálló és Nyírbátor érintett a kezdeményezésben. Minden említett településen elhelyeztek egy sóbányászt ábrázoló miniszobrot. Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész alkotása Vásárosnaményban a városháza előtti Rákóczi-parkban kapott helyet.
*
Trianon-emlékmű, a nemzeti összetartozás jelképe
A vásárosnaményi Trianon-emlékmű állítása előtt a Beregi Hírek ezt írta a közelgő esemény kapcsán: „A trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességéről és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot. A trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, amely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Trianon azóta is a magyar nemzet örökös gyásznapja. A Magyar Országgyűlés ezért a 18/2019. (VI. 18.) OGY határozattal »a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve« a 2020. évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.” A trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évfordulójáról Vásárosnamény Város Önkormányzata emlékműállítással emlékezik meg – folytatták. A tudósításból kiderül, hogy a Rákóczi-parkban álló monumentális emlékmű a vásárosnaményi ifj. Schmith Sándor fafaragó keze munkáját dicséri. A tölgyfából készült emlékmű három és fél méter magas és közel két méter széles. Az öt fejfa az országtól elcsatolt öt területet jelképezi: (1) Erdélyt, benne Partiumot, a Bánság keleti részét és az Alföld egy részét, (2) Felvidéket, Csallóközt és Kárpátalját, (3) Szerémséget, Bácskát, Bánság nyugati részét és Muraközt, (4) Felsőőrvidéket, valamint (5) Szepes és Árva megyéből kb. ötszáz négyzetkilométernyi területet. Az emlékművet 2020. június 4-én avatták fel.
Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere így nyilatkozott ezen a napon: „Június 4-én lesz 100 éve, hogy a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban aláírták a békediktátumot, s hazánk elvesztette területének kétharmadát. Eddig a Bereg szíve emlékművel nem emlékeztetett a máig fájó trianoni tragédiára, a békediktátum aláírására, amelynek következményeként nemzetünk nemcsak területeket veszített el, hanem a lakosságszáma is több mint tízmillióval csökkent. A 100. évfordulóra felkértem ifj. Schmidt Sándor fafaragót – a népi iparművész, a Népművészet Mestere fafaragónk, Schmidt Sándor fiát – , hogy készítse el a vásárosnaményi emlékművet. Azt kértem, hogy legyen egyszerű, az összetartozásunkat kifejező, Bereghez méltó alkotás. Az öt kopjafa az öt elcsatolt részt szimbolizálja, a méretük pedig a területük és az ott élők számát jelképezi.”
Az ünnepélyes átadás 2020. június 4-én 16 óra 25 perckor a Magyar Himnusz eléneklésével kezdődött és száz másodperces harangszóval folytatódott. Az alkotást pontban 16 óra 32 perckor, a diktátum aláírásának időpontjában, a harangszó elcsendesülése után leplezte le Tilki Attila országgyűlési képviselő, Schmidt Sándor fafaragó és Filep Sándor polgármester. Az ünnepséget Szász Béla nyugdíjas versmondása, Filep Sándor polgármester köszöntője és Tilki Attila országgyűlési képviselő megemlékező gondolatai után a Székely Himnusz eléneklésével zárták.
Állunk az emlékmű előtt 2022 októberében mi is.
Milyen sok mindent lehetne írni még a vásárosnaményi Tamási Áron utcáról, de most valahogy jobban esnék az elcsendesedés, elmerengés…
Varga Gabriella
